A kaktuszok teleltetése

A mai bejegyzésemben a kaktuszokról lesz szó, mert sok házban megtalálhatók, ugyanakkor az a véleményem, hogy az emberek többsége keveset tud az igényeikről. A kaktuszok teleltetése nagyon fontos, hisz enélkül a virágzás elmarad.  A leíráshoz a saját tapasztalataimat és fényképeimet használtam fel. 
 
Mammillaria boolii, saját gyűjtemény, 2012.

Teleltetés szempontjából a kaktuszokat két nagy csoportra oszthatjuk:

  • fagytűrő ill. télálló kaktuszok,
  • nem fagytűrő kaktuszok.
A télálló kaktuszok pár éve kezdtek el (újra) divatba jönni, nagyon szép ágyásokat lehet készíteni belőlük, s télen is kint maradhatnak, nem fagynak ki olyan könnyen. Ilyen pl. az Opuntia (ismertebb nevén a “medvetalp”) kaktuszok egy része, valamint akadnak fagytűrők a Cylindropuntiák és a Echinocereusok közt is. 
 
A nem fagytűrő kaktuszokat ősszel kint hagyhatjuk addig, amíg az éjszakai hőmérséklet nem esik +5 °C alá. A teleltetésre való felkészítést kezdjük meg már szeptember elején: fokozatosan csökkentsük a növények öntözését, hogy mire túl hideg lesz a kint, teljesen kiszáradhasson a földjük.
 
Parodia aureispina, saját gyűjtemény, 2012.

Az ideális telelőhely egy 5-10°C-os, száraz és világos helység. Ez lehet egy hűvösebb ablak az előszobában, vagy egy fűtetlen szoba – kaktuszaink számától és a lehetőségeinktől függően. Ha kellően hűvös helyen tudjuk teleltetni a kaktuszainkat, akkor szinte egyáltalán nem kell meglocsolni őket a tél folyamán. A fiatal példányokra viszont figyeljünk oda, s ha nagyon ráncosodnak, vagy látványosan mennek össze, adjunk nekik egy korty vizet, de tényleg csak egy löttyintésnyit. A nagy, öreg kaktuszok gond nélkül átvészelnek akár fél évet is víz nélkül.

Pincében, vagy más dohos, párás helyen nem szabad teleltetni a kaktuszokat, mert hamar megtámadják őket a különböző gombás megbetegedések és más kártevők.

Ha csak meleg helyen tudjuk teleltetni a kaktuszokat, tegyük őket világos helyre, és csak keveset öntözzük őket. Meleg helyen, ha túlzásba visszük az öntözést, a kaktuszok úgy fogják “gondolni”, hogy megfelelőek a feltételek a növekedéshez. Viszont a téli fényhiány miatt felnyurgulnak, eltorzulnak és ezt a későbbiekben sem fogják kinőni. Ezért csak kortyonként, s csak akkor öntözzük őket, ha feltétlenül szükséges.

Tavasszal a többi növényhez hasonlóan a kaktuszokat is szoktatni kell a fényhez, és az öntözéssel is az első 2-3 alkalommal legyünk óvatosak, mert egyes példányok szétrepedhetnek, ha hirtelen kapnak sok vizet.

Echinopsis chamaecereus ‘Arlequin’, saját gyűjtemény, 2012.

A karácsonyi kaktusznak (és úgy általában a levélkaktuszoknak) eltérő igényei vannak, ezért külön cikket fogok rá szánni [klikk]. A legkörültekintőbb teleltetés mellett is elfordulhat, hogy 1-1 kaktusz (különösen a fiatalabbak közül) elpusztul. Ennek az lehet az oka, hogy valamilyen kívülről nem látható baja volt a növénynek, esetleg nem volt megfelelően felkészítve, ill nem volt elég energiája arra, hogy átvészelje a telet.

A teleltetésen kívül még annyit tehetünk a kaktuszok virágzása érdekében, hogy tavasszal és nyáron ne szeretgessük túl őket. Nem kell túlzásba vinni a tápoldatozást, se a locsolást. Ha kicsit sanyargatjuk őket, sokkal bőségesebb virágzásra számíthatunk. Ha túlságosan elkapatjuk őket, a vegetatív részek fognak növekedni és a virágzás teljesen el is maradhat.

Oszd meg velem a véleményedet!

error: Content is protected !!
%d bloggers like this: