Orchidea gondozása – Gyakran ismételt kérdések

Kérdeztetek – válaszolok! Itt találod az orchidea gondozásával kapcsolatos leggyakoribb késéseket. Ha kezdő orchideás vagy és új vagy a honlapomon, mindenképp menj rajta végig! Ezen az oldalon gyorsan megtalálhatod a választ a kérdésedre, s ha szeretnél elmerülni a témában, csak egy kattintásra van(nak) tőled a részletes bejegyzés(ek). Mindenképp olvasd el figyelmesen az Orchidea GyIK-et, s ha nem találod meg a választ, amit keresel, vedd fel velem a kapcsolatot. Köszönöm!

Az olvasóim többségének lepkeorchideája van otthon, így ezzel a növénnyel kapcsolatos a legtöbb kérdés. De olvashattok itt Dendrobium és Cymbidium fajokról is. Ha egy különlegesebb orchideával kapcsolatban szeretnél kérdezni tőlem, ne habozz! Ragadj klaviatúrát és remélem, hogy a lehető leghamarabb a segítségedre lehetek.

Orchidea GyIK

Attól függ, hogy mennyire meleg az a hely. 18°C alatt már érdemes vele próbálkozni, de ha drasztikusan romlik a növény állapota (nem csak a levél sárgul, hanem a bulba is, összetöpped, stb.), akkor inkább locsoljuk meg. 20°C felett nem érdemes sanyargatni a növényt, mert kiszáradhat.

A tapasztalataim szerint, ha ősszel minél tovább kint hagyjuk a növényt (fagytól óvni kell), és ugyanúgy visszafogjuk az öntözést, az már elégséges lehet a virágképződéshez. Annyi a különbség, hogy ebben az esetben nem lesz olyan sok virág az orchideán. Ugyanez igaz a tavaszra is. Ha télen nem tudtuk virágzásra bírni a növényt, az éjszakai fagyok elmúltával tegyük ki az orchideát. A napi hőingás és a víz megvonása általában elég a virágrügyek képződéséhez.

Ha az ablakaink régiek és rosszul szigetelnek, tegyük a párkányba az orchideát. Ezekben az ablakokban is elég nagy a hőingás, ami szintén vezethet virágzáshoz.

Több információt a Dendrobium nobiléről itt találsz.

Tényleg. És még van néhány faj (pl. a Cattleya), amelyiknél jelentősen vissza kell fogni a locsolást, bár nem ennyire drasztikusan.

Olvasd el az alábbi bejegyzéseket, ha nincs benne a válasz, akkor írj e-mailt, csatolj a beteg növényről néhány jó minőségű fényképet és igyekszem válaszolni.

Egy koronarothadásos lepkeorchidea története
Mit esznek a muslincák a szobanövényeken?
Orchideák, vírusok
Phalaenopsis – A leggyakoribb gondozási hibák
Segítség, lyukas az orchideám!

Ami zuhanásos baleseteknél leginkább problémát okoz, az az, ha a nedves közeg bekerül a levélhónaljakba, s ott később rothadáshoz vezet. Ezért érdemes minden levélhónaljat átnézni és puha ecsettel kipiszkálni a bejutott közeget. Ha a közeg nagyon nedves volt, mert a növény nem rég lett meglocsolva, akkor piszkálás után érdemes finoman odanyomkodni száraz vattát, s felitatni a nedvességet. A lepkeorchideák nagyon strapabírók, a növény ki fogja nőni a zuhanást, idővel ledobja a sérült leveleket és hozza az újakat.

Ha több helyen megtört a virágszár, akkor lehet, hogy az hamarosan le fog száradni, mert most másra kell a növénynek az energia. Szóval azon kívül, hogy így nem mutat olyan jól, különösebb baja valószínűleg nem lesz. A megtört/letört leveleket érdemes éles ollóval elvágni úgy, hogy szép, egyenletes felületet kapjunk, s szórjuk be egy kis fahajjal a sérülést (ez fertőtlenít).

A leggyakoribb az, hogy az alsó levelek közül az egyik, vagy mindkettő elsárgul, végül leválik a növényről. Ez természetes folyamat, ne aggódjunk miatta.

Napégés következtében is sárgulhat, világosabbá válhat a levél, súlyosabb esetben kifehéredhet, vagy bebarnulhat, esetleg kilyukadhat. Sajnos ezzel nem tudunk mit kezdeni, csak megelőzni lehet. A beteg, sérült levelet a növény idővel le fogja dobni.

Különböző megbetegedések (pl. vírusos), vagy tápanyaghiány jele is lehet a sárga levél.

Igen, le. De addig, amíg a virágszár zöld, nem érdemes levágni, mert ugyanaz a szár újra virágozhat (vagy tovább nő a szár, vagy elágazik, mindkét esetben 3-5 virágra számíthatunk), esetleg kis növényeket nevelhet.

Ha mégis levágjuk a zöld virágszárat, akkor sem követük el szentségtörést, nem figyeltem meg azt, hogy befolyásolná a következő virágzást. Egy jó kondícióban lévő növény évekig képes életben tartani egy virágszárat, s közben gond nélkül nevel ki újakat.

Szóval mindenkire rábízom ezt a döntést.

Nem, a virágok csüngnek, lekonyulnak, viszont akkor sem szabad letörniük, ha nem támasztjuk ki őket. A kertészetekben azért szokták pálcákhoz rögzíteni őket, mert így biztonságosabb a szállításuk. Otthon azért praktikus, mert kisebb az esélye annak, hogy véletlen lerántjuk a növényt a helyéről.

Nem vagyok látnok, de több oka is lehet: fényhiány (nem csak virágzás előtt közvetlenül, hanem a növekedési szakaszban is megfelelő mennyiségű fény kell az orchideáknak). Nem megfelelő öntözés (vannak fajok, amik eltérő öntözést igényelnek közvetlenül virágzás előtt, mint a növekedési szakaszban). Nem megfelelő tápoldatozás (a nitrogéntúlsúlyos tápok nem a virágzást, hanem a növekedést segítik).

A kedvencem az, amikor megkérdezem, hogy milyen tápot használtok, és töredelmesen bevalljátok, hogy semmilyent. Ilyenkor nem kell csodálkozni. 🙂

A legtöbb orchidea – különösen a Phalaenopsis -, nem áll meg szimmetrikusan a cserépben. Ennek az az oka, hogy többnyire epifita növényekről van szó, melyek a fákról csüngnek lefelé. Ezért normális, hogy megdőlnek, az egyik irányba nőnek, stb. Ha emiatt már túlságosan borulékony az orchidea, átmenetileg tegyük egy kaspóba, hogy ne tudjon felborulni, majd ha aktuális lesz, ültessük át egy kicsit nagyobb, stabilabb cserépbe. A cserép aljába tehetünk 1-2 cm-nyi kavicsot, ez fokozza a stabilitást.

Van 1-2 orchidea (bár ezek kertészeti forgalomban ritkák), melyeket valóban virágföldbe (bár nem általánosba) kell ültetni, de a legtöbbjüknek speciális orchidea “föld”, közeg való, ami főként fakéregből, tőzegből, komposztból, perlitből és sphagnum mohából áll. (Az összetétel és az arányok márkánként jelentősen eltérnek. A lényeg, hogy a közeg darabos, szellős és laza legyen.)

 

Tavasszal, vagy kora nyáron érdemes, de csak akkor, ha nem virágoznak. Sürgős esetben (pl. leesett a polcról, rothad a gyökere, vagy csak épp most virágzott el, stb) az év többi napján és virágos állapotban is átültethetők.

Ez attól függ, hogy:

Milyen fajta orchideád van (szereti a gyakori öntözést, vagy sem)?
Milyen a közeg víztartó képessége (jó/rossz – értsd: van-e benne moha vagy tőzeg, ami jobban tartja a vizet)?
Mekkora és milyen cserépben van (kicsi/nagy, műanyag/terrakotta/léckosár, oldalt lyukas/nem lyukas, stb.)?
Milyen a hőmérséklet (melegben gyakrabban kell öntözni, hidegben ritkábban)?
Mennyi a levegő páratartalma (magas páratartalom mellett kevesebb öntözés is elég)?
Milyen szakaszban van a növény (növekedési/virágzás előtti/virágzó)?

Érdemes először utánanézni, hogy az adott faj mennyire szereti a vizet. Aranyszabály: az orchideák mindig jobban tűrik azt, ha egy kicsit kiszáradnak, mintha agyon lennének locsolva. Egyik fajta alatt sem állhat a víz, mert kirothadnak. Ha bizonytalan vagy az öntözéssel kapcsolatban, szúrj a cserépbe egy hurkapálcát, és rendszeresen ellenőrizd, hogy nedves-e. Ha már csak egy kicsit nedves, vagy száraz (attól függően, hogy az adott faj igényli-e, hogy kiszárítsd a közegét, vagy inkább a folyamatosan nyirkos talajt kedveli), lehet öntözni!

1. Régebben itt az állt, hogy spricceléssel:

Most azt írom, hogy a legtöbb orchideánál inkább problémát okoz a gyakori spriccelés, különösen télen, a fűtésszezonban. Erről bővebben itt olvashatsz: A lepkeorchidea és a fűtésszezon.

Persze vannak blokkon nevelt orchideák, és más, különleges igényűek, de aki a GYIK-et olvassa, nem hiszem, hogy ilyeneket tart otthon.

 

2. Párologtató tálcával:

Egy tálcába kavicsot teszel, felöntöd vízzel és ráteszed a kavics tetejére az orchideát úgy, hogy a cserép alja ne érjen a vízbe (érdemes alátétet használni).

Tálca helyett a célnak megfelel nagyobb méretű kaspó, vagy balkonláda (ne legyen lyukas az alja) is. Kis edényekben is lehet vizet tenni az orchideák közé, a lényeg, hogy minél nagyobb felületen párologjon belőlük a víz.

Az agyaggranulátumot nem ajánlom kavics helyett, mert úszik a vízen, ezért instabil. Lehet vele kísérletezni, de nekem nem jött be.
A kaviccsal teli tálcát fix helyre tedd, mert macerás mozgatni. A kavicsok nehezek, így egy műanyag tálca könnyen eltörhet, ha kaviccsal megrakva pakolászod.

 

3. Más növényekkel:

A levéldísznövények, különösen a páfrányok aktívan párologtatnak, ezért tehetünk néhányat az orchideák közelébe. Jól kombinálhatók a párologtató tálcával. 

 

4. A terasz fellocsolásával:

Nyáron (különösen kánikula idején), amikor kint vannak a növények, érdemes reggel és este fellocsolni a teraszt, hogy egy kicsit lehűtsük a levegőt. Ha a földön vannak az orchideák, vigyázzunk: a felcsapódó víz is mehet rossz helyre, s ezzel rothadást okozhat. Erről itt és itt olvashatsz. Én a csigák miatt sem teszem az orchideákat a földre. Csigarágásról bővebben itt: Segítség, lyukas az orchideám!

 

5. Párásító berendezéssel:

Többféle párásító készüléket is lehet vásárolni, különösen télen van nagy haszna. A készülék kiválasztásakor vegyük figyelembe a szoba méretét. A párásítót ne tegyük közvetlenül az orchideák mellé! Nem az a lényeg, hogy párában ússzanak a növények, hanem az, hogy a szoba levegőjének nőjön a páratartalma. Ezt azoknak ajánlom, akiknél kifejezetten száraz a levegő, olyannyira, hogy már a lakóknak is kellemetlen.

error: Content is protected !!