összes bejegyzésRovaremésztőkSzobanövények

A Vénusz légycsapója gonozása

A Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) egy igen különleges rovaremésztő növény, de tartása nem igényel szaktudást vagy speciális felszerelést. Mivel mocsári növényről van szó, személy szerint bátran ajánlom azoknak, akik hajlamosak arra, hogy túlöntözzék a virágaikat. 🙂 Sokan azt hiszik, hogy extrém magas páratartalomra van szüksége, de tapasztalataim szerint tartása nem bonyolultabb a vízipálmáénál. Néhány dologra azonban nem árt, ha jobban odafigyelünk.
 
Vénusz légycsapója, Kew Royal Botanic Gardens, London, 2012.

 

A három aranyszabály:

1.) A Vénusz légycsapóját csak esővízzel vagy desztillált vízzel (ioncserélt nem jó) szabad locsolni. Ennek az az oka, hogy a növény nagyon érzékeny a mészre, hisz élőhelyén a talaj egyáltalán nem tartalmaz meszet. Ha meszes vízzel öntözzük, a levelek elfeketednek, végül a növény elhal. Éppen ezért én nyáron le szoktam fagyasztani pár liter esővizet, hogy rendkívüli aszály esetén is legyen mivel öntöznöm a légycsapóimat. 

Vénusz légycsapója növények, Hortus Botanicus, Amszterdam, 2016.

2.) Mivel mocsári növényről van szó, a légycsapó földje soha sem száradhat ki teljesen. Hőmérséklettől függően kell öntözni. Télen, ha hűvös helyen van, épp csak nedves legyen a közege, nyáron, tűző napon többnyire állhat alatta 1-2 cm esővíz, de néha a kánikulában is hagyjuk 1-2 napig, hogy épp csak nedves legyen a földje, így nem lesz gondunk a gyökérrothadásra. (Ritkán, de előfordulhat.)

3.) Soha, de soha nem szabad tápoldatozni, mű- és szervestrágyázni a növényt! A légycsapó (és a legtöbb rovaremésztő növény) nem tud mit kezdeni ezekkel, mert az élőhelyükön nem jellemző a magas nitrogéntartalom (ezért alakultak ki a rovarfogó levelek), s a trágyázástól a levelek eldeformálódnak, rosszabb esetben az egész növény elpusztul. 

Ha erre a három dologra odafigyelünk, boldog Vénusz légycsapója tulajdonosok lehetünk.

Virágzó növény, Botanischer Garten, Salzburg, 2017.

 

Mit tegyünk akkor, ha virágzik a növény? 

Több oldalon lehet olvasni, hogy a fiatal egyedekről csípjük le a virágot, mert nagyon kimeríti a növényt. Kereskedelmi forgalomban többnyire kifejlett növényeket lehet vásárolni, tehát ez rájuk nem vonatkozik. Inkább akkor kell jobban odafigyelni, ha magunk szaporítjuk a légycsapót, vagy valamilyen okból csak fiatal példányhoz jutunk hozzá. Ilyenkor tényleg érdemes lecsípni a virágot, lesz még bőven lehetőségünk arra, hogy szaporítsuk a növényt.

Bimbós Vénusz légycsapója, Saját gyűjtemény, 2017.

Ha beltéren virágzik a légycsapó és szeretnénk, hogy magot érleljen, akkor porozzuk be egy ecsettel. A saját növényünktől vett magok nem minden esetben csíraképesek, ezért ne keseredjünk el, ha nem kelnek ki, ill. az is előfordulhat, hogy a légycsapónk a beporzás ellenére sem érlel magokat.

A virágzat, Saját gyűjtemény, 2017.

 

Az etetésről 

Nem kell etetni a növényt. Különösen hússal és felvágottal nem szabad, de rovart is felesleges neki fogni, nem hal éhen. Nyáron egyébként is érdemes kitenni a kertbe, mert imádja a közvetlen napfényt és akkor megfogja magának a betevő falatot. A többi évszakot pedig kibírja evés nélkül, a természetben sem jut sok rovarhoz, nem kell állandóan tömni.
 
Ha csak a lakásban tudjuk tartani, akkor néha napján lehet neki adni 1-2 legyet vagy lisztkukacot. Arra figyeljünk, hogy az egészen fiatal növényeknél a táplálék mérete a csapók harmada legyen, kifejlett növények esetén pedig max a fele. Ha magunk etetjük a növényt, akkor olyan rovart, ami ki tudja magát rágni, pl. tücsköt, ne adjunk neki. Nem hal bele, de nem lesz szép tőle. Nálam a darazsak szoktak ilyen jellegű problémát okozni, de nem mindig szabadulnak ki.
 
 

Néhány szó az átültetésről

A kifejlett Vénusz légycsapóját érdemes minden évben átültetni. Ennek több oka is van. A legfontosabb az, hogy a tőzeglegyek nagyon szeretik a közegét, ezzel kordában tarthatjuk őket. Másrészt így szebben fejlődik a légycsapó is.
 
Áttűzdelt növény, ELTE Füvészkert, Budapest, 2014.

Csak Novobalt tőzeg és mészmentes kvarchomok, vagy kertészeti perlit keverékébe szabad ültetni. Más közeg nem alkalmas a nevelésére. Ezek az anyagok internetről beszerezhetők (többnyire gazdaboltban is kaphatók – a mészmentes kvarchomok kivételével minden). Lehetőleg vagy a régi cserepébe ültessük vissza (miután alaposan kitisztítottuk), vagy ha már kinőtte, vagy szét akarjuk osztani, akkor használjunk új, mészkőfoltoktól mentes, műanyag virágcserepeket. Az átültetés legjobb időpontja nyáron, virágzás után van.

 

A növény szaporítása

Legegyszerűbben tőosztással és levéldugvánnyal szaporíthatjuk, de próbálkozhatunk magvetéssel is.

Steril tenyészet, Magánygyűjtemény, Szeged, 2015.

Magvetés előtt tegyük a magokat egy papírzacskóba, majd kb. 3 hónapra a hűtőszekrénybe. (Ne a fagyasztóba.) Erre azért van szükség, mert a természetben is egy telet elfekszenek a magok a földben, s ez elősegíti a csírázást. Utána a felnőtt növényeknek megfelelő tőzeges-homokos keveréket készítsük elő egy cserépbe, alaposan öntözzük meg esővízzel és szórjuk a tetejére a magokat. A magok fényre csíráznak, ezért ne takarjuk őket földdel, de húzzunk egy zacskót a cserépre, hogy ne száradjanak ki. Tapasztalataim szerint legjobb tavasszal, vagy kora nyáron elvetni a magokat, így télire kellően megerősödnek  a kis növények.

 
Kb. 4,5 hónapos palánták, ELTE Füvészkert, Budapest, 2014.

A tőosztást és a levéldugványozást érdemes nyáron elvégezni. A tőosztást gondolom nem kell különösebben részletezni, jól látszik, hogy melyik tövet lehet osztani és melyiket nem. A levéldugványozáshoz törjünk le néhány idősebb levelet az anyatőről úgy, hogy az alsó, fehér részük is megmaradjon. Ezeket a leveleket dugjuk le kb. 3 cm mélyre a megfelelő közegbe (tőzeg+homok/perlit) és húzzunk rá egy nejlonzacskót. Nagyon fontos, hogy a dugványok földje nem száradhat ki! Naponta 1-2 órára bontsuk ki a nejlonzacskót, hogy elkerüljük a penészesedést. A dugványokat ne tegyük tűző napra, és legyünk türelmesek, ne piszkáljuk őket, pár hét után eresztenek gyökeret.

 

A Vénusz légycsapója teleltetése

Sokan készítenek a légycsapónak floráriumot, de tapasztalataim szerint teljesen felesleges. Nálam egy-egy nagyobb kaspóban vannak a légycsapók, s megfelelő öntözés mellett jól érzik magukat. Igaz, én csak télire hozom be őket, ha már nappal is fagyni kezd (-5 °C-ig gond nélkül elviselik az éjszakai fagyot), s ilyenkor már jóval kevesebb párát és öntözést igényelnek. Ha fagy, akkor már a kaspók se kellenek, azokat korábban be szoktam hozni, nehogy szétrepedjenek. Kisebb fagyokat gond nélkül elvisel a növény, s hibridfüggő, hogy melyik mennyire pusztul vissza télen. Ekkor a növény nagy része elfeketedik, de ez teljesen normális, tavasszal ki fog hajtani.

Kora tavasszal – teleltetés után, Saját gyűjtemény, 2012.

Télen tartsuk 0 és +8 fok közt a növényt, különben legyengül, vagy idő előtt virágozni kezd, ami szintén kimeríti a növényt. Hűvös helyen csak mérsékelten öntözzük. Nem kell, hogy álljon alatta a víz, de nem is száradhat ki teljesen a közege, ezért gyakran ellenőrizzük, hogy nedves-e még a tőzeg. Ha szomjazik, szemmel látható, hisz kókadnak a levelei, de ezt inkább ne várjuk meg.

 
Elvirágzott növények nyáron, Saját gyűjtemény, 2011.

 

A növény kártevői, betegségei

  • Tőzeglégy: erről a kártevőről már írtam az átültetésnél, az ott leírtakkal védekezhetünk ellene. Illetve itt található az ezzel kapcsolatos bejegyzésem. 
  • Gombaszúnyog: nagyon hasonlít a tőzeglégyhez, kicsit szúnyogszerűbb kinézete van, pl. hosszúak a lábai, de méretre ugyanakkora, s a lárvái okozzák a legfőbb gondot – a tőzeglégyhez hasonlóan. Védekezni is ugyanúgy kell ellene.
  • Tetvek: néha előfordul, hogy letetvesedik a növény. Először próbáljuk meg azt, hogy 3 napra teljesen esővíz alá merítjük a növényt, majd ezt ismételjük meg 7 naponta 2-3 alkalommal. Ha nem működik, használhatunk növényvédő szert.
  • Penészesedés: télen, ha hűvös helyen van a növény és túlöntözzük, előfordulhat, hogy lepenészesedik a közeg, s ez a penész átterjed a már elhalt levelekre is. Ne használjunk gombaölőszert, hanem piszkáljuk le a penészt a közeg tetejéről, távolítsuk el rendszeresen az elhalt leveleket és fogjuk vissza az öntözést.
  • Feketedés: többnyire normális folyamat. A csapók 2-5 összezáródás után elöregednek, ekkor elfeketednek, s eltávolíthatók (csak akkor húzzuk ki az ilyen leveleket, ha teljesen elhaltak, mert véletlenül kiránthatjuk vele az egész növényt). Télen – fajtától függően – a növény egy része  vagy egésze elfeketedhet, visszapusztulhat, de ha nem locsoltuk mésszel, vagy hasonlók, akkor ne aggódjunk, hagyjuk hűvös helyen, tartsuk kissé nedvesen a talaját és majd tavasszal ki fog hajtani.
    Meszes vízzel történő öntözés is feketedést okoz. 2-3 ilyen öntözés és a növény teljesen elpusztul, ezért mellőzzük a meszes vizet. Hiába forraljuk fel a csapvizet, nem lesz teljesen mészmentes, ezért így se használjuk öntözésre!
  • A levelek végén nem nőnek csapók: több oka is lehet. Vagy még túl fiatal a növény, vagy túl sok rovart evett az utóbbi időben, ezért az új leveleken feleslegesnek érzi a csapdák növesztését. Ha vannak pici csapókezdemények, de azok elfeketednek, mielőtt kifejlődnének, annak többnyire a vízhiány az oka, esetleg gyökérrothadás.
  • Fehér, vagy sárga levelek: fényhiány. Tegyük a növényt világos, napos helyre, vagy ha floráriumban tartjuk, használjunk megfelelő, terráriumi világítást.
Tipp: Ha valakinek, pl. egy kisgyereknek meg akarjuk mutatni, hogyan záródik össze a növény csapdája, cirógassuk meg egy fűszállal, így a növény nem sérül meg. Vegyük figyelembe, hogy a csapók néhány záródás után elhalnak, s gondoljunk arra is, hogy erre a mókára könnyen rákapnak a gyerekek, ezért ne vigyük túlzásba a dolgot.
 


A csapó működése via GIPHY


Megjegyzés: A növény alapfaja fokozottan védett, ezért élőhelyén gyűjteni nem szabad. Viszont a kertészeti hibridek bátran gyűjthetőek, elég nagy a fajtakínálat.
 
Kifejlett növények egy kertészetben, Rijsenhout, 2016.

 

Források: 

A leíráshoz a saját tapasztalataimat és az alábbi könyveket használtam fel:
  • Frenyó Vilmos, Rejtelmes-e a növényi élet? Bp., Móra, 1977.
  • Urania Növényvilág, Magasabb rendű növények I-II., Bp., Gondolat, 1980., 1981.
  • Szűcs Lajos, A növényvilág csodái, Bp., Gondolat, 1967.
A fényképeket magam készítettem.

88 thoughts on “A Vénusz légycsapója gonozása

  • Szia heidi! Kérlek válaszolj.nekem a növény virágzás után elfonnyadt és simán kicsúszott a tőbőlminden csapója.ez miért van?

    Reply
  • Kedves Hedi!
    Most eloszor van Venusz legycsapoja novenyem.
    Par levele, fejecskeje kicsiket levan konyulva, log. A boltban nem igazan volt napos helyen lehet ez volt a problema.
    Kerdesem ezekkel a lekonyult reszekkel kapcsolatos. Hagyjam oket napfenynel hat ha erore kapnak vagy metszem le inkabb.
    Szabad ezt a novenyt metszeni?
    Most ablaknal van kb.25 fokos melegben. Vizet tettem ala, foldje nedves.
    Varom a csodat 🙂
    Probaltam keresni informaciot a novekedeserol, korulbelul milyen magasra no? Illetve ultessem at ha pici cserepben van? Szereti a nagyobb cserepeket?
    Koszonom a valaszt elore is.

    Udv, Lili

    Reply
    • Kedves Lili! Alapvetően ez egy kis növény, nem is nő nagyra, de idővel benövi a cserepét. Nem tudom, a tiéd miért volt szomorú, én inkább vízhiányra vagy a gyökérzettel kapcsolatos problémára tippelnék. Nem érdemes visszavágni, de persze, ha van 1-2 csúnyácska levele, azt lecsípheted, nem lesz tőle baja.

  • Kedves Hédi!
    Kicsit új vagyok a témában és a segítségedet szeretném kérni! Kb. Másfél hónapja van a családban a növényke, desztvízzel öntözöm, fényt is kap, és kb 20-23 fokon van. A problémám az, hogy egy ismerős megakarta nézni a csapó működését, amihez egy elő legyet is levadásztunk, de valamiért nem működnek a csapók. Nem szoktam birizgálni őket vagy ilyesmi, a legyet is csipesszel óvatosan próbáltuk neki adni, de sajna sikertelenül… vajon ez mitől lehet? Válaszodat előre is köszönöm!

    Reply
    • Kedves Niki! A csapdát a levelek belsejében lévő érzékelőszőrök hozzák működésbe. Mindkét oldalon 3-3 db van, ezek szabad szemmel is láthatók. Ha csak belógatod a legyet a levelek közé egy csipesszel, akkor nem biztos, hogy hozzáér, tehát nem fog összecsukódni. Én úgy szoktam megmutatni, hogy egy fűszállal megcirógatom a belsejüket. 🙂

  • Kedves Bernadette! Ezt a hűtőben való teleltetést nagyon izgalmas gondolatnak találom. Nem próbálkoznék vele, pont a fényhiány miatt. Én a fűtetlen szobát, vagy a lépcsőházat javaslom.

    Reply
  • Szia! Ha már nagyon megindultak, akkor érdemes rájuk egy kis tőzeget szórni, nem szabad őket túl mélyre tenni.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    A kicsírázott magokat is ugyanúgy a földre kell helyezni és lezacskózni? Vagy a földbe kell helyezni?

    Reply
  • Azt tudom de a táplálék érintkezésekor se csukódik össze. A többi csabdàt is próbáltam piszkálni de egyik levél se reagál.

    Reply
  • Kedves Hédi!

    Nekem a teleltetés kapcsán lenne kérdésem. Lakásban tartott növény esetében szerinted hogyan oldható meg a teleltetés? Sok oldalt olvasgattam ebben a kérdéskörben és megnyugtató infót sehol sem találtam: többen azt javasolják, hogy lehet hűtőben teleltetni, de azt is írják, hogy kerülni kell a hirtelen, drasztikus váltást és a kettő mondjuk eléggé kizárja egymást, hogy fogom a növényt és egyik napról a másikra berakom a hideg hűtőbe… Meg az sem tudom, hogy túlélné-e ha pár hónapot jóformán tök sötétben töltene el, mérsékelten szellőző helyen. Van valami tipped?

    Reply
  • Kedves Bernadett! A csapda csak akkor csukódik össze, ha a táplálék hozzáér az érzékelőszőrökhöz. Ezek ilyen kis tüske szerű dolgok a levél belsején, csapdánként 3-3 db van.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Segítséged szeretném kérni,van egy Venus húsevő növényem,próbáltam neki lisztkulacot adni de nem zárult be a légycsapója. A hajtásait folyamat hozza egészségesnek tünnek. Mi lehet a baja?

    Reply
  • Kedves Hédi!

    A boltokban már nem lehet Novobalt tőzeget kapni…mit javasol,mibe ültessem a növényeket?

    Reply
  • Szia! Sajnos nem jó neki, ilyen hőmérséklet mellett szüksége van napfényre is.

    Reply
  • Kedves Zsolt! Ahogy a bejegyzésben is szerepel, érdemes rá tenni valamit, hogy ne száradjanak ki a magok, hisz csak alulról kapnak nedvességet. De rendszeresen kell szellőztetni, mert a nedves talajt szeretik a gombás fertőzések.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Gyereknapra kaptam egy ilyen kis drágaságot. Előre gondolkodtam hol fogom teleltetni. Szerinted olyan hely jó ahol nem éri semmi fény és kb.6-10fok van?

    Reply
  • Kedves Hédi !
    Muscipula magokat szeretnék csíráztatni . Jellenleg tőzeg + perlit keverék tetején pihen a cserép allat pedig viz mint a nagyobb nővényeimnél egy napos teraszon.
    A kérdés ez így elég e vagy a nagyobb páratartalom kedvéért kell e mondjuk foliázni a tetejét vagy űvegbe rakni ? Vagy elég az ami a cserép alátétjéből párolog ?

    Reply
  • Kedves Péter! A hőmérséklet befolyásolhatja a növény gyorsaságát, tehát hűvösebb időben lassabban csukja össze a csapdáit. A leveleken jól látszanak a kis érzékelők, ha ezeket nem éri ingerlés, akkor nem reagál a növény.

    Reply
  • Üdv. Az lenne a kérdésem, hogy miért nem reagál a Vénusz Légycsapója csapdája semmire? Mi lehet a probléma?

    Reply
  • Kedves Gergő! Az ásványvíz nem alkalmas a Vénusz légycsapója öntözéséhez. A magvetésnél fontos a pára, ezért nyugodtan húzz zacskót a cserépre, de minden nap szellőztesd 1-2 órán keresztül, valamint fokozottan figyelj oda, mert könnyen megtámadhatják a gombás betegségek.

    Reply
  • Kedves Petra! Ha floráriumba szeretnéd ültetni, akkor igen, szükséges a sok réteg, s nagyon fontos, hogy a kavics mészmentes legyen. Ha szimplán cserépben és kaspóban szeretnéd tartani, ahogy a képeken is látod, akkor elég a Novobalt tőzeg + kertészeti perlit vagy mészmentes kvarchomok keveréke.

    Ez a rétegezés, amit írtál, nagyon jó floráriumba, a Vénusz légycsapója neveléséhez is alkalmas.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Szeretnék beszerezni egy Vénusz légycsapóját viszont lenne pár kérdésem. Mibe kell pontosan ültetni? Sok oldalt végigböngésztem és különböző variációkat találtam, ami miatt elbizonytalanodtam…
    Pl.:
    1.réteg: kavics
    2.réteg: aktív szén
    3.réteg: Sphagnum moharéteg
    4.réteg ültető közeg (ez lenne a Novobalt tőzeg?!?!)

    Szükséges ez a sok rétegezés vagy elegendő beültetni a Novobalt tőzeg és kertészeti perlit keverékébe? Mi a helyes ültetési mód? Miket kell tartalmazni a floráriumnak és milyen sorrendben?

    Előre is köszönöm válaszod,
    Petra!

    Reply
  • Köszönöm a választ. Ill. lenne még 2 kérdésem. Az egyik: ásványvízzel lehet e öntözni a másik pedig, hogy magként mikor elültetem akkor húzzak rá a cserépre egy nejlonzacskót?

    Reply
  • Kedves Gergő! Déli vagy nyugati fekvésű ablakot javaslok. Tehát minél világosabb helyen legyen, különben felnyurgul és csúnya lesz. A teleltetéséről is gondoskodni kell, másképp tönkre fog menni.

    Reply
  • Üdv! Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha lakásban szeretném javarészt tartani a növényt hova érdemes rakni? közvetlen napfényre pl ablak? vagy mégis mi lenne neki a megfelelő?

    Reply
  • Kedves Hedi!meg tuna mondani mekkora lesz egy kifejlett noveny(venusz legycspoja).Nem talalok rola infot.Koszonom udv Kata

    Reply
  • megtörtént:( lekókadt az összes levele bebarnult és elpusztult megpróbálok majd egy másikat beszerezni és arra jobban odafigyelni de most másfajta növénybe fogtam bele remélem lesz még kedvem és időm visszatérni hozzá akkor végig követem a leírását nagyon tanulságos
    minden tanácsot köszönök

    Reply
  • Kedves Robi! Nem, nem jó. A forralt és lehűtött csapvíz se. Előbb vagy utóbb mindtől tönkremegy a növény.

    Reply
  • Kedves Robi! Alapvetően természetes folyamat, de nálam 2-4 fogást kibírnak a csapók. Meg arra is figyelni kellene, hogy ha több tő van egy cserépben, mindegyiknek jusson légy. És nálam nyaranta azét fogdossák rendesen a legyeket, nem fél évente jut nekik egy. Kiveheted a búra alól, az enyémek csak kaspóban vannak, télen pedig azon kívül, hogy nem hagyom, hogy teljesen kiszáradjanak, semmilyen párásítást nem kapnak.

    Reply
  • Szia még egy kérdés tisztított víz és/vagy artézi víz nem jó a locsoláshoz?

    Reply
  • Szia. két kérdésem lenne szobában tartom a növényemet búra alatt van hogy meglegyen a páratartalom, kivehetem belőle nem lesz baja mert a csapók hozzáérnek az oldalához és lecsukódnak.
    félévente adok neki egy legyet 3-4 napon belül el is hal az a szár befeketedik és elpusztul természetes folyamat?
    üdv:Robi

    Reply
  • Kedves László! Felesleges estére bevinni a növényt. A levélszélek barnulását okozhatja alacsony páratartalom is.

    Reply
  • Kedves olvasóm! Nem tudom, nekem az első növényem ioncserélt víztől ment tönkre, én csak azzal locsoltam és nem bírta sokáig. A desztillált vízzel egyenértékű ioncserélt víz viszont több olvasómnál működik, én nem próbáltam ki. Ilyen esetben érdemes megpróbálni az átültetést, de szerintem bő 1 hónap már eldöntötte, hogy megmarad-e.

    Reply
  • Kedves Hédi !

    Nekem is hasonló kérdésem lenne a növénnyel kapcsolatban. A növényt április 10-én szereztem, akkor még csak 1 hónapos volt. Rá két napra ioncserélt vízzel öntöztem meg de csak alá öntöttem, estére már láttam ,hogy kezd barnulni és leöntöttem alóla a vízet. azóta már esővízzel öntöztem és azóta már nem barnul annyira de vannak barnult levél szélei is ,még néhány kicsi is. Most egy ideje már nem barnul de azért túl fogja élni ezt? Minden nap a napon van kint az udvaron ,este azért behozom.
    Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel:László

    Reply
  • Szia! Abból baj lehet, hogy egyszer ioncserélt vízzel öntöztem meg a növényt és azóta esővízzel vagy szükség esetén desztilált vízzel öntözöm és 2-3 napja barnulnak a csapók még a kicsik is , van köztük sárga is de abból csak 1db. Mit csináljak vele? Előre is köszönöm!!!

    Reply
  • Szia! Valószínűleg semmi baja se lesz a növénynek. De azért ne tépd meg túl gyakran! 🙂

    Reply
  • Szia! Véletlenül leszakadt az egyik ujjonan hozott levél és rajta a csapó ami már ki is nyilt már "evésre" is képes volt ez baj? Tőből szakadt levés aggódom, hogy kipusztul. Válaszod előre is köszönöm.

    Reply
  • Kedves Krisztián! Nálam dél-keleti fekvésben vannak, reggeltől kb. délután kettőig tűz rájuk a nap nyáron is. Minél több fényt kapnak, annál jobban színesedik a csapók belseje, de ez persze hibridfüggő is, mert van, amelyik teljesen zöld. Szerintem mindkét hely megfelelő lenne a számára, de mivel eddig nem érte közvetlen napfény, fokozatosan kell hozzászoktatni, ezért először pár hétig csak egy árnyékosabb helyre tedd, ahol szórt fényt kap.

    Reply
  • Kedves Hédi!

    A mai napon beszereztem egy Vénusz légycsapóját. A kérdésem az lenne, hogy a saját tapasztalataid alapján milyen fényviszonyokat javasolsz a tartásához. A neten egyszer azt írják, hogy bírja a közvetlen napot, máshol azt, hogy inkább árnyékosabb helyen tartsuk.
    Van egy sziklakertem ahol teljes fényárban úszhat reggeltől késő délutánig. A másik hely a verandán lenne ahol csak kb. 2 órán keresztül érné a közvetlen napsütés. A harmadik hely az ablakpárkányban van ahol kora délutántól érné a nap, estig. Szerinted melyiknek örülne?
    Válaszodat előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Kovács Krisztián

    Reply
  • Szia! Nem rég kaptam egy növényt és eggyes csapói hátra vannak hajolva és nem szeretne azokkal enni sem mit tehetek ellene? Válaszod előre is köszönöm.

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Ilyenkor tavasszal mindig kicsi csapdákat hoz, nyár elejére szokták elérni a kifejlett méretet.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Korabban már írtam, hogy nem akarnak megnőni a csapok. Olyan földbe raktam amit írtál,esővízzel locsolom ahogy kell valamint napfényes helyen tartom, telen 0-5 Celsius fok között teleltettem, de most hogy elkezdett tavaszodni es hozza az új leveleit tovabbra is csak pici max 5mm es levelet hoz…. Mit csinalhatok rosszúl? Mikor Megkaptam normalis nagy csapoi voltak de az átültetés utan valahogy nem akar növekedni…

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Ha jól értem, akkor az egyik csapda "bekapott" egy másikat. Ez előfordul, egyszerűen beleért. Pár nap múlva magától kinyílik, nincs vele teendő.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    A minap beszereztem egy vénusz légycsapója növénykét. Egy problémám/kérdésem van: két légycsapó annyira közel nőtt egymáshoz, hogy az alsó csapó bekapta a a felsőt, és rácsukódott, valamint a felső légycsapó is össze van záródva. Mi lehet ennek az oka? Okozhat valamilyen problémát? Megpróbáljam szétválasztani a két légycsapót? Mivel csak tegnap óta van nálam a növény, nem tudom, mióta áll fenn ez az állapot.
    Válaszát előre köszönöm.
    Tisztelettel: V.

    Reply
  • Kedves Hédi! Sajnos lehet, hogy a mésztől kezdett el feketedni. Azóta hogy van a növényed?

    Reply
  • Kedves Hédi!

    Franciaországból kaptam egy alapnövényt, amelyről úgy tájékoztattak, hogy 2-3 hetente kell öntözni. Én így is tettem, viszont mostanában el kezdtek feketedni a levélkéi. Hozza az újakat, azokkal nincs is baj. Nemrég olvastam, hogy vízigényes. Sajnos eddig nem volt agyon locsolva. 🙂 Egyébként gömbakváriumban tartom úgy, hogy forralt víz van alatta, amelyben kavicsok vannak, s azok tetején csücsül a cserép. Holnap veszek neki desztillált vizet, mert én is azt gondoltam, hogy a többszörösen felfőzött víz megfelelő neki. 🙂
    Egyébként én is Hédi vagyok. 🙂

    Üdv! 🙂

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Tapasztalataim szerint a legjobb Novobalt tőzeg és mészmentes kvarchomok 1:1 arányú keverékébe ültetni.

    Reply
  • Jó napot kívánok azt szeretném megtudni,hogy mibe a legalkalmasabb ültetni a légycsapót.Novobalt tőzegbe,kvarchomokba vagy a perlit? Előre is köszönöm

    Reply
  • Kedves Zoltán! A feketedés bizonyos mértékig természetes folyamat, az idős levelek elhalnak, elfeketednek, közben pedig nőnek a fiatal hajtások. Akkor van probléma, ha hirtelen az egész növény elfeketedik. Ezt okozhatja a téli pusztulás is, ami nem gond, hisz tőről kihajt a növény tavasszal, de a meszes víztől is elfeketedik az egész növény és akkor nincs mit tenni, elpusztult. Tehát amíg csak néhány levél feketedik, addig nincs probléma.

    Reply
  • Szia! Attól feketedhetnek a csapók, hogy locsoláskor víz éri vagy esetleg a vizes földön fekszenek a levelek? Locsoljam csak alulról?

    Reply
  • Szia! Ha nem fűtöttél a szobádban (amit erősen kétlek), akkor tényleg nem lehetett olyan melege. Valószínűleg az a probléma, hogy télen nem tudott pihenni. Az ablakban elég sajátos környezet alakul ki, télen már egy kis napsütés hatására is nagyon felmelegszik előtte a levegő. Ezért nem is érdemes pl. két ablak közt sem teleltetni, mert bár éjszaka lehűl, nappal nagyon felmelegedhet, ha keleti, nyugati, vagy déli fekvésről van szó. Most nem tudsz neki csinálni semmit, ha lehetséges, akkor tedd ki a kertbe, erkélyre, és késő őszig hagyd is kint. Utána pedig egy fűtetlen, világos helységben teleltesd. Nem kell megijedni akkor sem, ha teljesen visszapusztul, mert tavasszal tőről kihajt. Kivéve persze, ha teljesen elfagy, de ahhoz kemény mínuszok kellenek és sokáig.

    Reply
  • Hol tartsam a szobámba nics melege

    Reply
  • Szia!
    Igen most télen volt nálam átteleltetve. Akkor az ablakban volt, ahol nem érte olyan nagy meleg. Most jelenleg is egy ablakban van, ahol szinte egész nap éri a fény. Emellett mindig nedves a földje. Csak esővízzel locsolom.

    Reply
  • Szia! Ha normális alatt az esővizet vagy a desztilláltat érted, akkor remélhetőleg nem fog. Nekem olyan 3-4 hónap volt, mire az első növényem beadta a kulcsot az ioncserélt víztől és akkor csak azzal locsoltam.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Megszeretném kérdezni, hogy eddig ioncserélt vízzel locsoltam a növényemet, sajnos azt gondoltam az is megfelel. A növény igazából szépen hozza a leveleit. Az lenne a kérdésem,hogy ha ezentúl normális vízzel öntözöm, akkor nem fog tönkremenni?
    Válaszát köszönöm!

    Reply
  • Szia!
    Egy kis segítségre lenne szükségem!
    Karácsonyra kaptam egy vénusz légycsapója virágot.
    Nagyon szépen fejlődött szép nagy levelei voltak. Tavasszal átültettem a fent említett tőzeg fajtába, úgy öntözöm ahogy írtad stb… Viszont az átültetés óta nagyon pici leveleket hoz kb. 0.5-1cm hosszúakat, amivel nem nagyon tud elkapni maganak semmit,mert olyan kis méretűek.
    Ebben kérném a segítséged, hogy mi lehet ennek az oka, esetleg mit javasolnál?
    Válaszodat előre is köszönöm

    Reply
  • Kedves Gergő! De, mindenképp szükséges a teleltetés, különben a növény elpusztul.

    Reply
  • Szia! 20-30 évig. És annyi idő alatt jó sokat lehet belőle szaporítani is. 🙂

    Reply
  • Szia! Szerintem mostanra már ki kellett nyílnia azoknak a bimbóknak. 🙂 Az enyémek a múlt héten virágoztak el. Én is kint szoktam őket hagyni késő őszig, csak akkor hozom be, amikor nagyon hideget jósolnak. Idén már februárban kitettem őket, de nagyon jó idő volt rájuk.

    Reply
  • Üdv! Nekünk beszélgetnünk kell úgy érzem. 🙂 Arra már rájöttem a magot nem jól ültettem el nem is baj csak kísérlet volt. Inkább most arra lennék kíváncsi meddig tart a virágzás? Nagyon régóta növöget a virág, de még semmi. http://www.kephost.com/images/2014/06/18/2014-06-18-4594.jpg
    http://www.kephost.com/images/2014/06/18/2014-06-18-4593.jpg
    6 cserépnyi van éppen több fajta is. Van alap faj, T-rex és a fogatlan. Utóbbinak ez az első éve amikor nem beteg. 🙁 A legtöbbje 2 éves, de vannak fiatal egyedek is amiket leválasztottam idő közben. Voltak már megfagyva is, esett rájuk hó. Harcedzettek. Figyelni kell rájuk.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Ha floráriumban szeretném tartani, akkor nem szükséges a teleltetés?

    Köszönettel:Gergő

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Egy Vénusz légycsapója hány évig él?
    Előre is köszönöm a válaszodat 🙂

    Reply
  • Kedves Edina! Én több növényemet is erről az oldalról szereztem be, bátran ajánlom őket: http://www.vizi-husevonoveny.hu/ Valamint felénk vásárokban is szokták árulni, esetleg virágboltban, de nem mindenhol gondozzák szakszerűen, amiből később probléma lehet.

    Reply
  • Kedves Bettina! Én több növényemet is erről az oldalról szereztem be, bátran ajánlom őket: http://www.vizi-husevonoveny.hu/ Valamint felénk vásárokban is szokták árulni, esetleg virágboltban, de nem mindenhol gondozzák szakszerűen, amiből később probléma lehet.

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Engem is érdekelne, hogy hol tudnék beszerezni ilyen növényt?
    Köszönöm: Bettina

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Hol érdemes beszerezni ezt a növényt?
    Köszönöm és üdv: Edina

    Reply
  • Köszönöm, én is erre gondoltam de jobb egy megerősítés. Szerintem sokan vannak ezzel még így, jobb tisztázni. 🙂

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Azért, mert az ioncsere után olyan ionok kerülnek a vízbe, amitől a növény ugyanúgy tönkremegy, mint a csapvíztől, csak egy kicsit lassabban. Csak esővízzel és desztillált vízzel szabad locsolni, az első növényemet én is ioncserélt vízzel tettem tönkre.

    Reply
  • Kedves Hédi!

    Nagyon érdekes cikk, egy valamit viszont nem értek. Az ioncserélt víz miért nem alkalmas az öntözésre?

    Reply
  • Sajnos az ioncserélt víz nem alkalmas a Vénusz légycsapója öntözésére. Csak esővízzel vagy desztillált vízzel szabad locsolni.

    Reply
  • Köszönöm gyors válaszát! Tápoldatot nem kapott, és Novobalt rostos mohatőzegbe ültettem. Ioncseréltvízzel locsoltam vagyis egy tálcába öntöttem vizet és abban állnak cserepestől a növények. A harmatfüvek egész jól érzik magukat a vénusz légycsapója viszont betegeskedik.

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Az a biztos, ha lecsíped, majd nyáron kiderül, hogy milyen idős. Ha szép nagyra megnő, akkor virágzóképes, ha pedig kicsi marad, akkor fiatal még.

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Több baja is lehet, pl. tápozva volt, nem tőzegbe van ültetve, vagy nem esővízzel van öntözve. De így látatlanba a tápoldatot tartom a legvalószínűbbnek.

    Reply
  • Kedves Hédi!

    Nekem van egy fiatal növénykém. Az a baj, hogy a levelei és a csapók sorra feketednek el. Folyamatosan hozza az új hajtásokat, de ezek egyik részének már rögtön elfeketedik a csúcsa, torz levelek lesznek belőle. Most próbál egy új csapót is növeszteni aminek szintén torz alakja van valamint a levél szélei cakkosak és feketések mintha megperzselődtek volna. Mi lehet a növényem baja?

    Üdv

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Azt írtad, hogy: Több oldalon lehet olvasni, hogy a fiatal növényekről csípjük le a virágot, mert nagyon kimeríti a növényt. Kereskedelmi forgalomban többnyire kifejlett növényeket lehet vásárolni, tehát ez rájuk nem vonatkozik. Inkább akkor kell jobban odafigyelni, ha magunk szaporítjuk a légycsapót, vagy valamilyen okból csak fiatal növényhez jutunk hozzá. Ilyenkor tényleg érdemes lecsípni a virágot, lesz még bőven lehetőségünk arra, hogy szaporítsuk a növényt.
    Én sajnos nem tudom, hogy a növényem milyen idős, és pár napja elkezdett növeszteni egy hosszabb nyúlványt, gondolom abból lesz a virág. A nyúlvány már 7 cm-es, kérlek mondd el, hogy mit csináljak vele!

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Igen, a csapdák néhány "használat" után elfeketednek és a levéllel együtt elhalnak. Viszont a növény folyamatosan hoz új leveleket, így ez nem vesz el a díszítőértékéből, mert rovarfogás esetén ez csak néhány csapdát érint. A gyerekek viszont az összes csapdát le akarják tesztelni (akár napokon keresztül), ezzel viszont vigyázni kell. Ha a növény "felismeri", hogy a csapdában nincs rovar, akkor már másnapra kinyílhat és a gyerekek megint nekiesnek. Így hamar elpusztul a levél. Viszont, ha rovar van benne, akkor napokig emésztődik, később nyílik ki, közben a növénynek van ideje új leveleket nevelni.

    Reply
  • Kedves Hédi, a Tippnél azt írtad,hogy: Ha valakinek, pl. egy kisgyereknek meg akarjuk mutatni, hogyan záródik össze a növény csapdája, cirógassuk egy fűszállal, így a növény nem sérül meg. Vegyük figyelembe, hogy a csapók néhány záródás után elhalnak.
    Ez azt is jelentheti,hogy amikor már megevett egy pár rovart akkor elhalhat?

    Reply
  • Kedves Hédi, a Tippnél azt írtad,hogy: Ha valakinek, pl. egy kisgyereknek meg akarjuk mutatni, hogyan záródik össze a növény csapdája, cirógassuk egy fűszállal, így a növény nem sérül meg. Vegyük figyelembe, hogy a csapók néhány záródás után elhalnak.
    Ez azt is jelentheti,hogy amikor már megevett egy pár rovart akkor elhalhat?

    Reply
  • Kedves Jessy! Desztillált vizet többnyire patikában lehet beszerezni, de érdemes a benzinkúton is érdeklődni. Ugyanakkor benzinkúton többnyire csak ioncserélt vizet árulnak, ami nem egyezik a desztillált vízzel, s a Vénusz-légycsapója öntözésére nem alkalmas.

    Reply
  • Üdv maga/te hol szoktad beszerezni a desztillált vizet?
    vagy esetleg tudna/tudnál tippet adni? mert most kaptam tegnap 1 ilyen kis szépséget a páromtól és elolvasván a bejegyzést jó lenne tudni
    Köszönöm Jessy

    Reply

Oszd meg velem a véleményedet!

error: Content is protected !!
%d bloggers like this: