Dendrobium nobile tőosztása képekben

Még a nyár elején szétosztottam 4 cserép Dendrobium nobilét. Fogalmazzunk úgy, hogy lett belőlük egy pár darab… 🙂

A tőosztást érdemes május-június környékére időzíteni, hogy a töveknek legyen idejük begyökeresedni és megerősödni.
 

[Tovább olvasom…]

A Dendrobium sp. szaporítása

Gyakran kerestek meg azzal a problémával, hogy a Dendrobium nobile töve elrohadt, mit lehet ilyenkor tenni. Szerencsére van megoldás!  Az alábbiak minden Dendrobium fajnál alkalmazhatók.
Először érdemes kivenni a növényt a cserépből, lerázni róla az ültetőközeget, és megnézni, hogy mindegyik szára rohad-e, vagy van néhány, amit még meg lehet menteni. Ha van több ép szár egyben, akkor ezeket egy éles ollóval vágjuk le a többiről (ügyelve arra, ahogy elegendő mennyiségű gyökerük maradjon), magyarul végezzünk tőosztást, és friss közegbe ültessük el a szép, egészséges töveket. Törekedjünk arra, hogy legalább 2-3 szár egyben maradjon.
Dendrobium phalaenopsis orchideák Tillandsia usneoides növényekkel
ELTE Füvészkert, 2014.

A többit bulbát, melyek töve már elrohadt, vágjuk kb. 10 cm-es darabokra úgy, hogy 2 ízköz felénél legyen a vágás. A szárakról távolítsuk el a leveleket, az esetleges bimbókat, virágokat, elszáradt részeket, stb-t. Ne hagyjunk rajta beteg, rothadó részt, ezeket vágjuk le!
Tegyünk egy tiszta, műanyag edénybe nedves Sphagnum mohát, fektessük rá az előkészített szárakat, fedjük le és készen is vagyunk! Fontos hogy a moha tényleg csak nedves legyen, tehát ne csicsogjon túlságosan a víztől, különben hamar lepenészesedik a hajtásokkal együtt. Tehát nyomkodjuk ki a mohát, ha pedig ennek ellenére is túl vizesnek találjuk, hagyjuk egy napig száradni.

A szaporítás folyamata képekben
2015. 04. 09.
(Kattintással nagyítható!)

Helyezzük az edényt egy világos, de közvetlen napfénytől mentes, szoba-hőmérsékletű helyre, ahol szem előtt van és nem feledkezünk meg róla! Minden nap 1-2 órára nyissuk fel a tetejét, hogy tudjon szellőzni! A moha nem fog gyorsan kiszáradni, de ha öntözésre szorul, akkor úgy locsoljuk meg, hogy a szárakat ne érje víz! Ha pedig már megjelentek a kis hajtások, azokra különösen figyeljünk oda, mert ha a víz befolyik a levelek tövéhez, óhatatlanul kirohad a növények közepe, s így nem tudnak tovább nőni.

Ebből lehet valami!
2015. 04. 17.

Nálam már egy hét után látszódott, hogy melyik fog megeredni. Ezek a szárak változatlanul szép zöld színűek voltak, és megduzzadtak. Az a szár, amelyik eleve kicsit sárgásabb színű volt, még jobban sárgulni kezdett, így ezt kidobtam és másikat tettem a helyére.

Két hét után megjelentek az első hajtáskezdemények
2015. 04. 23.
Ugyanaz a hajtás 2015. 06. 4-én és 16-án

2015. 06. 16.

Amikor már megjelentek a kis hajtások, fokozatosan csökkenthetjük a párásítás mértékét, vagyis egyre kevesebb időt legyen a dobozon a teteje, majd 1,5-2 hónap elteltével már nem is lesz rá szükség.

Ezt a szaporítási módszert alkalmazhatjuk akkor is, ha a növényünkön túl sok felkopaszodott szár van. Ha többféle növényről vágunk szaporítóanyagot, tegyük őket külön dobozokba és címkézzük fel! (Faj, szín, dátum.)

Tőosztás, sarjak leválasztása


Dendrobium fajok könnyen szaporíthatók tőosztással, és a lepkeorchideához hasonlóan a szárakon nőtt sarjak leválasztásával. Ha már túlságosan benőtte a cserepét az orchideánk, átültetés előtt öntözzük be, majd vegyük ki a cserépből és egy jó éles, fertőtlenített ollóval vágjuk 2-3 darabra a tövet. Közben ügyeljünk arra, hogy mindnek legyen elég gyökere, majd a Phalaenopsis mintájára ültessük el és locsoljuk meg! Az átültetés/tőosztás legjobb időpontja tavasszal van, közvetlenül virágzás után, április-május környékén.

YouTube videó – Átültetés

A növény átültetéskor fontos, hogy stabil cserepet válasszunk. Nagyon praktikus a terrakotta ültetőedény, mert jól szellőzik és nehéz. A cserép aljára szórjunk 1-2 cm kavicsot, mert fokozza a stabilitást és jó vízelvezető réteget képez a növény számára. Megfelelő vízelvezetés mellett balkonládába is ültethetjük.

Források


Ha bárkinek további kérdése van, a  hedihobbi[kukac]gmail[pont]com címen felteheti. A bejegyzéshez saját tapasztalataimat, valamint a következő szakirodalmat használtam fel: 

  • Dr. MAKARA György, Orchideák és broméliák, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982.
A fényképeket magam készítettem.

Orchideák, vírusok

Korábban már írtam a lepkeorchidea betegségeiről, ezt a Phalaenopsis – A leggyakoribb gondozási hibák című bejegyzésben olvashatjátok. A mai írás az orchideákat érintő vírusfertőzésekről fog szólni. Ha bárkinek van a témával kapcsolatos jó minőségű fényképe, amit közkinccsé tenne, azt szívesen fogadom e-mailben, ugyanitt kérdezhettek is, vagy küldhettek használható szakirodalmat a vírusfertőzésekkel kapcsolatban.

CaCV fertőzés lepkeorchideán
Kép forrása

Az orchideáknak több, mint 30 fajta vírusos megbetegedése ismert. Ezek egy része csak orchideákra, a többi más növényekre is terjed. (Írásom csak az orchideák tükrében foglalkozik a vírusokkal.) Ijesztő lehet ez a szám, de a vírusok többsége nem jelent komolyabb problémát. Főként a két legelterjedtebb vírus, a Cymbidium mozaik vírus és az Odontoglossum gyűrűsfoltosság vírus okoz fejtörést a kertészeknek. Őszinte leszek: én még egy vírusos megbetegedéssel sem találkoztam orchideán – aminek nagyon örülök – így a leírás elkészítésekor csakis és kizárólag internetes forrásokra támaszkodtam, melyek felsorolását a cikk végén találjátok.

I. Hengeres alakú vírusok

1. Tobamovirus nemzetség

a) Odontoglossum gyűrűsfoltosság vírus (Odontoglossum ringspot virus, röviden: ORSV)
  • Terjedése: vágóeszközzel, szaporítóanyaggal, nincs ismert vírusvektora.
  • Tünetei: foltok a levélen és színes csíkok a virágon. Gyakran előfordul, hogy az ORSV mellett  az orchidea Cymbidium mozaik vírussal is megfertőződik, ekkor barna nekrotikus (elhalásos) csíkok jelennek meg rajta, ill. kiszámíthatatlan szín- és formabeli változásokat eredményez a növényen, ha mindkét vírus jelen van.
ORSV-vel és CMV-vel fertőzött Reed-Stem Epidendrum
    • A Cymbidium mozaik vírus után talán az egyik leggyakoribb orchideákat érintő vírus. Meglehetősen ellenálló, hisz a 95°C-os hőkezelést is túlélheti, valamint laboratóriumi (ún. “in vitro”) körülmények közt akár 10 évig is életképes. Kutatók tanulmányoztak egy, az ORSV-vel fertőzött, brazíliai csónakorchidea ültetvényt, s azt állapították meg, hogy az egy évesnél fiatalabb növényekben nem volt kimutatható a vírus, az 1-2 éves egyedeknek a csak a 3,7%-át, míg a 2-4 éves orchideáknak a 61,4%-át fertőzte meg a betegség. Érdekesség, hogy a kertészet elkülönített részén nevelt anyanövények (ezek 1 év felettiek voltak) alig fertőződtek meg, mindössze 1,1%-ukat érintette a vírus. A fentiekből a kutatók arra következtettek, hogy az idősebb növények fogékonyabbak a betegségekre, s bár a vírus könnyen terjed, kis elővigyázatossággal megelőzhető.
    ORSV-vel fertőzött Cattleya deckeri
    Kép forrása

    • Megelőzése: szappanos kézmosás, eldobható gumikesztyű használata átültetésnél, szerszámok, virágcserepek és  alátétek fertőtlenítése. Nagyobb kertészetben érdemes megfontolni az eldobható eszközök használatát. A fertőtlenítést végezhetjük 5%-os nátrium-trifoszfát vagy 2%-os hipó (nátrium hipoklorit) oldattal. Hőkezelés módja: 1 órán keresztül legalább 132°C, vagy az eszközünket  mártsuk alkoholba és néhány másodpercre tartsuk nyílt lángba. Az eszközöket minden növény után fertőtleníteni kell! A fertőzés elkerülése érdekében az ültetőközeget nem szabad újra felhasználni. A fertőzött növények magjaiból kikelt orchideák többnyire egészségesek voltak, ezért azt feltételezik, hogy  magokon keresztül ez a vírus nem terjed tovább az utódokra. 

    b) Dohány mozaik vírus – orchidea törzs (Tobacco mosaic virus – orchid strain, röviden: TMV-O)

    • Tünetei: klorózis (a klorofill lebomlik és a levél megsárgul), nekrózis (a sejtek elhalása).
    • A vírus élettani hatása nagyjából annyi, hogy gátolja a növényt a CAM-anyagcsere folyamatban, így visszaveti azt a növekedésben. Az alábbi képen jól látható, hogy mennyi megjelenési formája lehet egy vírusnak:
    • Orchideák körében a harmadik leggyakoribb vírus.
    TMV-O fertőzés Odontoglossum epidendroides orchideán
    Kép forrása

    2. Potexvirus nemzetség

    a) Cymbidium mozaik vírus (Cymbidium mosaic virus, röviden: CyMV)
    • Tünetei: elsőként hosszanti sárga csíkok jelennek meg a levélen, majd jellegzetes mozaikfoltosság (szabálytalan megjelenésű klorotikus és/vagy nekrotikus elváltozások) figyelhető meg. Előfordulhat, hogy egy növény tünetmentes, de ennek ellenére is képes arra, hogy megfertőzzön más egyedeket. (Feltételezem, hogy ez a többi vírusra is igaz.)
    CyMV lepkeorchideán
    Kép forrása
    • Terjedése: vágóeszközzel, szaporítóanyaggal, nincs ismert vírusvektora.
    • Ahogy már fentebb is írtam, a legelterjedtebb orchideákat fertőző vírus, ezért ha mozaikos foltossággal találkozunk, joggal gyanakodhatunk erre a megbetegedésre. 
    • Megelőzése: az ORSV-nál leírt fertőtlenítési módszerekkel.
    CyMV és ORSV fertőzésre pozitív Phalaenopsis aphrodite var. formosana ‘variegata’ orchidea
    Kép forrása
    • Egy kutatás során, mely a vírusos megbetegedések tüneteire irányult, két Cymbidium kultúrát oltottak be CyMV-sal és ORSV-sal. Az orchideák egy részét külön-külön, a többit pedig mindkét vírussal beoltották. Az ORSV fertőzések aránya 70%-os volt, de a beteg orchideák csak ritkán produkáltak jellegzetes, könnyen felismerhető tüneteket. Ugyanakkor a CyMV-sal fertőzött növények kevesebben voltak (20%), de mindig megjelentek rajtuk vagy a klorotikus csíkok, vagy a jellegzetes, mozaik szerű elváltozások. Mindkét vírus visszaveti az orchideákat a növekedésben, s a CyMV jóval súlyosabb az ORSV-nél.



    3. Tobravirus nemzetség

    a) Dohány rattle vírus (Tobacco rattle virus, röviden: TRV)

    • Tünetei: jellegzetes mozaikos foltok.
    • Terjedése: vírusvektora a fonálféreg (Trichodorus és Paratrichodorus fajok)
    • Ukrajnában fedezték fel, hogy a természetben  az orchideákat is megfertőzi.

    4. Potyvirus nemzetség

    a) Bab sárga mozaik vírus (Bean yellow mosaic virus – BYMV)

    • Tünetei: érkivilágosodás, sárga mozaikfoltosodás
    • Terjedése (pillangósoknál): pollennel, maggal, vírusvektora: levéltetű.
    BYMV fertőzés bab levelén
    Kép forrása

    • Megelőzése (pillangósoknál): ellenálló fajták telepítése, vírusmentes szaporítóanyag, levéltetvek elleni vegyszeres védekezés.
    • Tipikusan a pillagós virágúak megbetegedése, de orchideákat is megfertőzhet. Ezt szintén Ukrajnában figyelték meg, vadonnövő orchideák esetében.

    b) Dendrobium mozaik vírus (Dendrobium mosaic virus, röviden: DenMV)

    • Tünetei: mozaikos foltosság.
    • Gazdanövények: Dendrobium sp.
    DenMV fertőzés Dendrobium phalaenopsis orchideán
    Kép forrása

    c) Here sárga erűség vírus (Clover yellow vein virus, röviden: CYVV)

    • Tünetei (dísznövényeknél): a leveleken klorotikus és/vagy nekrotikus elváltozások, barna, elhalt levélszél és/vagy szár.
    • Főként a hüvelyeseket fertőzi meg, dísznövénykertészetekben pl. Calanthe orchideánál, Gentiana és Limonium fajoknál találkoztak a betegséggel, mely elhalásos tünetekkel járt (barna levélszél, szár).

    d) Tarlórépa mozaik vírus (Turnip mosaic virus, röviden: TuMV)

    • Tünetei: érkivilágosodás majd mozaikfoltosodás, kinövések, levéltorzulás.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a levéltetű
    • Tajvanon csak egy esetben mutatták ki orchideában, más országokról nincs információm.
      TuMV fertőzés lepkeorchideán
      Kép forrása

    • Megjegyzés: túlzott tápoldatozás is okozhat a képen láthatóhoz hasonló levéltorzulást, amivel könnyen össze lehet keverni. Mivel ez egy meglehetősen ritka vírus orchideák körében, érdemes inkább a helytelen műtrágyázásra gyanakodni, ha ilyen tüneteket tapasztalunk.

    e) Vanília mozaik vírus (Vanilla mosaic virus, röviden: VaMV)
    • Tünetei: mozaikfoltosság.
    • Terjedése: vírusvektora a levéltetű.
    • Gazdanövények: Vanilla sp.
    • Két törzsét sikerült kimutatni tahiti vaníliából (Vanilla tahitensis), ezek a Cook Islands (VanMV-CI) és French Polynesia (VanMV-FP) vírusok.
    f) Phalaenopsis klorotikus foltosság vírus (Phalaenopsis chlorotic spot virus rövidítése: PhCSV ill. CaCV-Ph)
    • Tünetei: klorotikus foltok a levélen.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a levéltetű.
    • A vírus önálló faji státusza megerősítést igényel.

    5. Closterovirus nemzetség

    a) Dendrobium érnekrózis vírus (Dendrobium vein necrosis virus, röviden: DVMV)
    • Tünetei: érnekrózis a leveleken, a szirmokon és a csészeleveleken.
    • Fogékony faj: Dendrobium phalaenopsis.
    • Elsőként 1977-ben mutatták ki Dendrobium phalaenopsis orchideákban, Lesemannban, Németországban. Nincs bizonyíték arra, hogy elterjedt Németországban, eddig csak két üvegházi kultúrában figyelték meg.

    II. Gömb alakú vírusok

    1. Tombusvirus nemzetség


    a) Cymbidium gyűrűsfoltosság vírus (Cymbidium ringspot virus, röviden: CyRSV)

    • Tünetei: enyhe, kör alakú klorózis, ami terjed, végül a levél bebarnul és elhal.
    • Terjedése: a fertőzött egyedek a gyökereiken keresztül képesek megfertőzni más, egészséges növényeket és a termesztőközeget.
    • Nagy-Britanniában mutatták ki Cymbidium orchideákban és fehér lóherében (Trifolium repens). Bár erősen fertőző vírus, nem terjedt el.

    2. Carmovirus nemzetség

    a) Szegfű foltosság vírus (Carnation mottle virus, röviden: CarMV)

    • Tünetei: klorotikus gyűrűk.
    • 2003-ban észlelték elsőként a vírus jelentét 2 db lepkeorchideában, Tajvanon. 2004. és 2007. között további 280 esetben mutatták ki a vírust ELISA teszttel Phalaenopsisokban.
    • Laboratóriumi (ún. “in vitro”) körülmények közt nagyon ellenálló vírus és még lamináris áramlású fülkéket is megfertőzheti. (Ilyen fülkékben állítják elő a szaporítóanyagot, ezek az ún. steril boxok.) 
    CarMV-Ph fertőzés lepkeorchideán
    Kép forrása

    3. Cucumovirus nemzetség

    a) Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus, röviden: CMV)

    • Tünetei: sárga csíkok a levélen.
    • Terjedése: mechanikusan, vírusvektora a levéltetű.
    • Szabad földön nevel orchideáknál gyakoribb.

    4. Nepovirus nemzetség

    a) Paradicsom gyűrűfoltosság vírus (Tomato ringspot virus, röviden: TomRSV)

    • Tünetei: gazdanövényenként változik.
    • Terjedése: vetőmaggal, vírusvektora a fonálféreg (Xiphinema americanum).
    • A témához kapcsolódóan csak annyit találtam róla, hogy Puerto Ricóban fertőzött meg orchideákat.

    5. Tospovirus nemzetség

    a) Paradicsom foltos hervadás vírus (Tomato spotted wilt virus, röviden: TSWV)

    • Tünetei: klorotikus, nekrotikus foltok.
    • Eddig 2006 októberében és 2007 januárjában mutatták ki lepkeorchideákban, Floridában.
    TSWV lepkeorchideán
    Kép forrása

    b) Impatiens nekrotikus foltosság vírus (Impatiens necrotic spot virus, röviden: INSV)

    • Tünetei pl.: hervadás, satnyulás, gyenge virágzás, különböző, pl. gyűrűfoltok a levélen, stb. Sokféle ismertetőjele van, megjelenése pl. attól függ, hogy melyik évszakban támad a vírus, vagy milyen idős a növény, stb. 
    • Széles körben elterjedt betegség, főleg üvegházi kultúrákat fertőz. Orchideák mellett más növényeket is megtámad, pl. begóniát, szegfűt, krizantémot, dáliát, muskátlit, kardvirágot, nebáncsvirágot, nárciszt, petúniát, stb.
    c) Paprika klorózis vírus (Capsicum chlorosis virus, röviden: CaCV)
    • Tünetei: klorotikus gyűrűfoltosság a levélen.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a tripsz.

    CaCV fertőzés lepkeorchideán
    Kép forrása

    6. Gazdátlan vírusok

    a) Orchid fleck virus (röviden: OFV)

    • Tünetei: klorotikus foltok a levélen.
    • Elsőként Japánban jelent meg, majd kimutatták Brazíliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Ausztráliában is.
    OFV fertőzés Cymbidium orchideán
    Kép forrása

    III. Összegzés

    Jobb félni, mint megijedni, de az esetek nagy részében nem a vírusok a felelősek az orchideákon megfigyelt elváltozásokért (legalábbis én ezt tapasztalom, amikor megkerestek engem). Lassan egy éves lesz a blog, rengeteg levelet kapok, és még nem láttam olyan képet tőletek, amire rá tudtam volna mondani, hogy vírusos megbetegedés. A legtöbb elváltozást a bakteriális és a gombás fertőzések okozzák, sőt előfordul, hogy egy szokatlan külsejű, pl. egy foltos levelű lepkeorchidea téveszt meg valakit.

    A napégéstől is sokan pánikba esnek. Bár van olyan vírusfertőzés, amelyik nagyon hasonlít a napgégésre (hisz a napégés és a vírusok is szövetelhalást okoznak), a napégéses felület nem változik (legfeljebb akkor, ha visszatesszük szegény orchideát a napra és tovább süttetjük), míg a vírusos megbetegedés terjed, alakjában, színében, mélységében változik. Az én megégett orchideáim kb. egy év után dobták le a beteg levelet, nem kezdtek azonnal sárgulni-száradni.

    A vírusos megbetegedések elsősorban kertészetekben okoznak problémát, ahol sok növény van összezsúfolva. A vírusfertőzött növényeket megsemmisítik és nem értékesítik. Tény, hogy egészségesnek tűnő orchideák is magukban hordozhatják valamelyik vírust, de a kertészetekben tudják tesztelni a növényeket – ha valami, pl. 1-2 beteg növény okot ad a féleremre. A vírusokat különböző tesztekkel, pl. ELISA-val (Enzyme linked immuno-sorbent assay) vagy RT-PCR-rel lehet kimutatni.

    Csónakorchideák megsemmisítése OFV fertőzés miatt
    Kép forrása

    Ha a fenti leírás tükrében, meggyőződtél arról, hogy az orchideádat vírus fertőzte meg, a legjobb megsemmisíteni, vagyis elégetni a növényt. Minden más eszközt, felületet, amivel érintkezhetett, fertőtleníteni kell, s védekezni kell a vírust terjesztő kártevők ellen (pl. tetvek, fonalférgek, stb.) Így elkerülhető, hogy más orchideák is megfertőződjenek. A megmaradt, egészségesnek tűnő növényeket karanténban kell tartani, s nem szabad eladni vagy elajándékozni.

    A legegyszerűbben úgy előzhetjük meg a vírusos megbetegedéseket, hogy nem veszünk fertőzött és/vagy legyengült, beteg növényt, betartjuk az alapvető higiénés szabályokat (nem csak az orchideák esetében, hanem a többi növényüknél is), az orchideáinkat a lehető legmegfelelőbben gondozzuk, hogy szépek, egészségesek és ellenállóak legyenek, valamint a növényeinket nem zsúfoljuk be kis helyre.

    IV. Források

    Bridget KELLY, How to Check for the Cymbidium Mosaic Virus,
    [2013. március 22.]

    C. A. BAKER, D. DAVISON,  L. JONES, Impatiens necrotic spot virus and Tomato spotted wilt virus Diagnosed in Phalaenopsis Orchids from Two Florida Nurseries,
    [2013. március 22.]

    Ching-An CHANG Dr., Orchid virus diseases in Taiwan and their control strategies, 
    [2013. március 22.]

    Cymbidium ringspot virus, Description of Plant Virusis, 
    [2013. március 22.]

    CYVV (Clover yellow vein virus), Plantwise Knowledge Bank, 
    [2013. március 22.]

    dr. HORVÁTH József – dr. GÁBORJÁNYI Richard,  Növényvírusok és virológiai vizsgálati módszerek,
    [2013. március 18.]

    Impatiens necrotic spot virus
    [2013. április 2.] 

    Juliana FREITAS-ASTÚRA, Orchid Viruses
    [2013. március 22.]

    K. FARREYROL, M. N. PEARSON, M. GRISONI, D. COHEN, D. BECK, Vanilla mosaic virus isolates from French Polynesia and the Cook Islands are Dasheen mosaic virus strains that exclusively infect vanilla, 
    [2013. március 25.]

    KOROTIEIEVA HV, POLISHCHUK VP, Viruses of orchids of the natural flora in Ukraine,
    Loren BATCHMAN, Detecting Virus in Orchids,
    [2013. március 25.]
    Maria Luisa IZAGUIRRE-MAYORAL, Rafaela C. De UZCATEGUI, O. CARBALLO, Crassulacean Acid Metabolism in Two Species of Orchids Infected by Tobacco Mosaic Virus-orchid Strain and/or Cymbidium Mosaic Virus,
    [2013. március 18.]
    M. N. PEARSON, J. S. COLE, The Effects of Cymbidium Mosaic Virus and Odontoglossum Ringspot Virus on the Growth of Cymbidium Orchids,
    [2013. március 18.]
    Plant Viruses Online, http://pvo.bio-mirror.cn/
    TÓTH Endre, A növényvírusok elnevezéséről. In = Magyar Orvosi Nyelv, 2004, 2:6-31

    Tsuneo IKEDO Dr., Diseases, Pests and Chemicals of Phalaenopsis Species,
    [2013. március 18.]
    Q. ZHANG, First Report of Impatiens necrotic spot virus Infecting Phalaenopsis and Dendrobium Orchids in Yunnan Province, China,
    [2013. március 21.]
    You-Xiu ZHENG, Ching-Chung CHEN, Chia-Jin YANG, Shyi-Dong YEH, Fuh-Jyh JAN, Identification and characterization of a tospovirus causing chlorotic ringspots on Phalaenopsis orchids, 
    [2013. március 21.]
    You-Xiu ZHENG, Ching-Chung CHEN, Fuh-Jyh JAN, First Report of Carnation mottle virus in Phalaenopsis Orchids, 
    [2013. március 21.]

    A Dendrobium nobile gondozása

    Dendrobium nobile közel annyira népszerű orchidea hazánkban, mint a Phalaenopsis. Gondozása nem bonyolult, virágai nagyon mutatósak, így kezdő orchideásoknak is bátran ajánlom! Dél-Kínából származik, Yunnan hegyeiben és Assamban őshonos. A növény kb. 40 cm magasra is megnő, így fontos, hogy megfelelő méretű cserepet válasszunk, hogy elkerüljük a növény borulását, valamit támasztékról sem árt gondoskodnunk.

    Dendrobium nobile
    Saját gyűjtemény, 2010.
    A lepkeorchideához hasonlóan a D. nobile is epifita, így a Phalaneopsisnál leírt módon ültessük át, ha kinőtte a cserepét. Kevésbé érzékeny a rothadásra, de legyünk óvatosak, ne álljon alatta a víz!  Valamint ne is locsoljuk felülről, mert ez gyakran vezet tőrothadáshoz. Felépítésében teljesen eltér a lepkeorchideától, ceruza vastagságú szárakból, ún. bulbákból áll, melyek oldalán jelennek meg a virágok. Az idősebb bulbák felkopaszodnak, s egyre kevesebbet virágoznak, majd fokozatosan elhalnak, közben a tövüknél új hajtások fejlődnek. Az idős, de még zöld (esetleg sárga), bulbákat ne válasszuk le a növényről, mert tápanyagraktárként szolgálnak a fiatal hajtásoknak.

    A növény elhelyezése, öntözése és tápoldatozása

    Mivel a Dendrobium nobile nagyon fényigényes, ügyeljünk erre az elhelyezésénél. Legyünk kicsit bátrabbak, mint a lepkeorchidea esetén, hisz szoktatással a tűző napot is elviseli, de azért ne nézzük a növényt kaktusznak! A házban tegyük déli fekvésű ablak közelébe, ne egyből az ablakpárkányba, mert ott megéghet (később áthelyezhetjük az ablakba is). Mindig fokozatosan szoktassuk a növényt az új helyéhez! Ha kivisszük a szabadba, először csak reggel kapjon napot, utána délelőtt 1-2 órát, de a déli órákra vigyük védettebb helyre és így tovább. A szoktatás több hét! Különösen figyeljünk erre tavasszal, illetve a virágboltból szerzett példányoknál, mert könnyen megéghetnek, ha egyből a tűző napra tesszük őket. Nálam olyan helyen vannak a D. nobilék, ahol a déli nap pont elkerüli őket, de reggel 10 óráig fényben fürdenek.

    Szereti a nedves közeget, így többet kell öntözni, mint a lepkeorchideát, de ügyeljünk arra, hogy víz ne álljon alatta, mert bár nehezebben, mint a pillekosbor, de kirohadhat. A csapvizet jobban elviseli, mint a Phalaenopsis, de ha tehetjük, öntözzük esővízzel! Magasabb (70-80%-os) páratartalmat igényel, ezért környezetében rendszeresen párásítsunk, valamint, ha nem virágzás előtt álló, vagy virágzó növényről van szó, szórófejes flakonból spriccelhetjük – lehetőleg kora reggel. Ez leginkább nyáron praktikus, 25°C alatt inkább ne spricceljük a növényt, mert az esetleges fiatal hajtások, levelek rohadásnak indulhatnak, ha nem tudnak megszáradni. (A bimbókat és a virágokat ne érje víz, mert lehullanak ezért, ha megjelennek, szüneteltessük a spriccelést!) Ha nem teremtünk meg az orchideánknak megfelelően párás környeztet, többnyire akkor is szépen fejlődik (40-60%-os pára mellett), de a virágzás nem lesz olyan látványos, és a növény bulbái, levelei is kisebbek maradnak.


    Az első két képen tősarjak láthatók, míg a harmadikon két olyan sarj, ami a száron nőtt ki.
    (A képek kattintással nagyíthatók.)
    Saját gyűjtemény, 2012.

    Tavasztól őszig, különösen nyáron tápoldatozzuk bőségesen a növényt! Márciustól június végéig hetente egyszer nitrogénban dús műtrágyát használjunk, mely elősegíti a növekedést, majd júliustól ősz végéig  alacsony nitrogéntartalmú, káliumban és foszforban gazdag oldatot válasszunk, mellyel 3 hetente egyszer öntözzük meg az orchideát, hogy felkészülhessen a virágzásra. 

    A Dendrobium nobile virágoztatása

    A Dendrobium nobile rendkívül fényigényes faj (mint a Dendrobiumok általában), így akinek sötét lakása van, annak le kell róla mondania, mert a virágzás megfelelő mennyiségű fény hiányában elmarad, a csupasz növény pedig már közel sem annyira dekoratív, de a virága miatt megéri tartani. A virágzás megindulásához 2-3 hónapig 12 °C alatti éjszakai hőmérsékletre van szükség. Én ezt úgy szoktam megoldani, hogy ősszel a fagyokig kint hagyom a teraszon (nagyon ügyelve arra, hogy véletlenül se érje éjszakai fagy), majd amikor behozom, kb. 1-2 hónapig (a bimbók megjelenéséig) egy 10-12 °C-os, világos szobába helyezem, ahol a többi növényem szokott telelni.
    A pihenő alatt egyáltalán nem szabad locsolni, tápoldatozni! (Ne ijedjünk meg, ha néhány levél megsárgul és leesik, ez teljesen normális, különösen idősebb bulbák esetén, hisz lombhullató fajról van szó.) 

    Bimbós Dendrobium nobile
    Saját gyűjtemény, 2012.

    Bimbós Dendrobium nobile
    Saját gyűjtemény, 2015.

    Ha  már majdnem teljesen kifejlődtek a bimbók (nem csak kis puklik a szárakon, hanem legalább fél centisek), akkor alaposan locsoljuk be tápoldatos vízzel és vigyük fűtött szobába a növényt (20 foknál ne legyen melegebb). 
    Dohányfüstös lakásban a lepkeorchideához hasonlóan a bimbók beragadnak, lehullanak, így a virágzás elmarad. Megfelelő körülmények közt december-január környékén kezd nyílni és tavaszig virít, így egy kis vidámságot lop a téli lakásba.

    Betegségek, élősködők

    A lepkeorchideához hasonlóan ezt a növényt is szeretik a csigák, valamint alacsony páratartalom és kevés öntözés mellett gyakran támadja meg a viaszos pajzstetű (Pseudococcidae sp.) Ellene a Phalaenopsis gondozásánál (A leggyakoribb gondozási hibák [Klikk!]) leírt módon védekezhetünk. Szintén érzékeny a huzatra, és a hirtelen hidegre, különösen télen, de alapos csomagolás mellett mínuszokban is biztonsággal szállítható, nem fázik meg olyan könnyen, mint a lepkeorchidea még virágos állapotban sem.
    Viaszos pajzstetű Dendrobium nobile-n
    Saját gyűjtemény, 2012.

    Szaporítása

    Szaporításáról bővebben A Dendrobium sp. szaporítása [Klikk!] című bejegyzésben olvashatsz.

    Hasonló igényű fajok

    A fentiekkel megegyező tartás igényel a Dendrobium densiflorum és a Dendrobium farmeri is.

    Források


    Ha bárkinek további kérdése van, a  hedihobbi[kukac]gmail[pont]com címen felteheti. A bejegyzéshez saját tapasztalataimat, valamint a következő szakirodalmat használtam fel: 

    • Dr. MAKARA György, Orchideák és broméliák, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982.
    A fényképeket magam készítettem.