Növényápolásösszes bejegyzésSzobanövények

Mit esznek a muslincák a szobanövényeken?

Sok ehhez hasonló kérdést kaptam a tél folyamán, a válasz pedig nagyon egyszerű: semmit. De akkor mi az a picike repkedő, fekete akármi a cserepek környékén és mi bajt okozhat, azon kívül, hogy kellemetlen? A kérdés érthető és mivel sokaknak problémát okoz az említett „muslinca”, úgy döntöttem, hogy szánok rá egy cikket.

Ez a muslincára emlékeztető, pár milliméteres repkedő rovar a tőzeglégy. Ahogy a neve is utal rá, szereti a tőzeget, ezért tőzeggel kevert földdel kerülhet be a lakásba – új cserepes növény, vagy virágföld formájában. (Én a munkahelyemről hoztam őket haza legutóbb.) A tőzeglégy lárvája a talajban él és korhadó növényi részekkel táplálkozik. Ez még nem is lenne baj, de ha elszaporodnak akkor az ép gyökereket is kikezdik, ill. ha valaki azt tapasztalja, hogy sok tőzeglégy van a virágcserepek környékén és az elvetett magok minden odaadás ellenére sem óhajtanak kikelni, akkor a lárvák megcsócsálták a magokat is, ami sajnos gyakran elfordul.

Tőzeglégy felnagyítva, Saját felvétel, 2013.
 
A lárvák nagyon szeretik a nedves közeget, ezért aki hajlamos túlöntözni a növényeit, az gyakrabban találkozhat ezzel a problémával. A tőzeglégy ellen több módon is védekezhetünk, a legfontosabb a megelőzés, vagyis ne locsoljuk túl a növényeinket (sajnos, ha mocsári növények esetén, pl. Vénusz légycsapója, ez nem járható út) és ne vegyünk fertőzött virágokat.
 
Mindig érdemes alaposan körbenézni a cserepes növényeket, mielőtt megvesszük valamelyiket. Ha sok tőzeglegyet látunk, akkor inkább hagyjuk a növényt a polcon, szerezzük be máshonnan, mert ha ennyire szembeötlő a fertőzés, akkor már komoly gondok lehetnek a virág gyökérzetével. Természetesen minden elővigyázatosság ellenére hazavihetünk egy fertőzött növényt, vagy kaphatunk egyet ajándékba, úgyhogy ez nem ad teljes védelmet a kártevő ellen, de érdemes odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk.
 
Szintén fontos, hogy az ültetéshez használt virágföld ne legyen fertőzött. Ezt sajnos a vásárláskor nem tudjuk ellenőrizni, ezért különösen a magvetéshez és a palánták neveléséhez használt földet érdemes fertőtleníteni. Ennek a bio változata a hőkezelés, ami jól alkalmazható akkor, ha csak néhány liter földre van szükségünk. Ennek akkor van értelme, ha valakinek pl. mániája (gyógyulóban vagyok :D), hogy kisebb mennyiségben vesz mindenféle trópusi magokat. Ezek általában 2 ok miatt nem kelnek ki:
 
  1. Túl alacsony a hőmérséklet a csírázáshoz.
  2. Valamilyen élősködő, többnyire a tőzeglégy lárvája elfogyasztja a magokat.

A fertőtlenítés menete: A virágföldet öntsük bele egy nagyobb tepsibe, locsoljuk meg és tegyük 30 percre a 95°C-os sütőbe. Ezzel az eljárással nem csak a tőzeglégy lárváitól, de a gyommagvaktól és a gombáktól is megkíméljük magunkat. A kezelés után várjuk meg, hogy a föld szobamérsékletűre hűljön és csak utána használjuk fel. Nagyobb mennyiségű föld esetén, ill. kerti talaj kezelésére lehet kapni különböző talajfertőtlenítő szereket, de ezek használatát beltéren nem javaslom.

A kifejlett legyeket összefogdoshatjuk, vagy lefújhatjuk rovarölő szerrel (legyek ellenivel), de a lárvákat ez nem pusztítja el, így számíthatunk arra, hogy újabb és újabb legyek jelennek meg. Ha következetesen, hetente egyszer lefújjuk a legyeket, pár hét, hónap után végleg eltűnnek. Sárga színcsapdával ellenőrizhetjük, mennyire fertőzött a lakás.

Sárga színcsapda tőzeglényhez
Tőzeglegyek színcsapdába ragadva, Saját felvétel, 2020.
 
Komolyabb fertőzés esetén érdemes megfontolni a növények átültetését. Átültetéskor nagyon figyeljünk arra, hogy a fertőzött földből ne kerüljön az új cserépbe. Ezt úgy érhetjük el, ha minél több virágföldet távolítunk el a növény gyökérzetéről, majd néhány órára áztassuk langyos vízbe. Értelemszerűen ez fiatal, érzékeny növényeknél nem járható út és nem is nyújt 100%-osan védelmet a későbbiek során, hisz néhány túlélő lárvából újabb „invázióra” számíthatunk.
 
Vegyszeres védekezés esetén kérjünk tanácsot a helyi gazdaboltban.

26 thoughts on “Mit esznek a muslincák a szobanövényeken?

  • Kedves Hédi!

    Nagyon örülök, hogy rátaláltam a cikkedre!
    Miután „muslicához hasonló apró rovar” keresésre rögtön megtudtam, hogy tőzegléggyel van dolgom, a következő (tőzeglégyre) kereséssel meg is leltem a blogod.

    Sajnos nálunk borzasztó mód elszaporodtak ezek az idegesítő kis rovarok. A szobákban – főleg sötétedéstől kezdve ha valahol valami fényt érzékelnek – számtalan példány repked, egész este csapkodom őket, de mégsem fogy.

    Van pár szobanövényem, azok nem tűnnek fertőzötteknek, de nyilván előfordul, hogy – locsolás – után ott is repkednek. (Egyébként kizárólag tálkába öntök vizet, a virágföld tetejére nem.)

    Viszont van egy nagy terráriumunk, olyan hüllővel, akinek kiemelten fontos a magas páratartalom, ezért ott napi szinten van locsolás -> meg is van a tőzeglegyek „táptalaja”. Elképzelhető, hogy láttam is ott szabad szemmel lárvákat. (Nagyon gyorsan mozgó, fényes, kicsit áttetsző-fehér színű lárvák.) Sajnos a teljes talaj cserélése nagyon nehezen kivitelezhető, az előzetes fertőtlenítés (sütés) szintén, hiszen kb. 50-60 liter virágföld van benne, de lehet több. Viszont a hüllő miatt nem hiszem, hogy bármilyen irtószer szóba jöhet.

    Van esetleg ötleted, hogyan tudnám a fertőzést csökkenteni, esetleg visszafordítani?

    Köszönöm előre is!

    Szandi

    Reply
    • Kedves Szandi!

      Sokat gondolkoztam a kérdéseden. A vegyszeres kezelést úgy, ahogy van, kizárhatjuk. A szobába tehettek élénk sárga színű légypapírt, az egész sokat megfog, segít gyéríteni a számukat. Majd teszek fel képet, mert nálam is rengeteg volt, mert a legutóbbi munkahelyemen elszaporodtak és hazavittem őket. A légypapírral és az öntözés visszafogásával drasztikusan csökkent a számuk.

      A lárvák gyérítésére lehetne fonálférgeket vagy ragadozó atkákat telepíteni a terráriumba. Ezek a lárvákkal táplálkoznak, tehát biológiai fegyverként működnek.
      Kettő opciót találtam:
      Steinernema feltiae: https://www.koppert.hu/entonem/
      Stratiolaelaps scimitus: https://www.koppert.hu/entomite-m/

      Javaslom, hogy vedd fel velük a kapcsolatot, hogy tudják-e ajánlani a terméküket, és ha igen, melyiket. Remélem, tudtam segíteni! Majd írj, ha van valami fejlemény, mert nagyon érdekelne.

    • Sziasztok ,nállam is meg jelentek ezek a kis legyek,és nagyon zavar ,mertmár el multam :60- éves de még soha nem találkoztam velük!!egy ideig küzdöttem velük,és valahol rá találtam ,hogy sárga kapot raknaki ,a virágokhoz,!!Én pl.a két cserép közé álitottam be ,és használ már 2 nap után sok rá volt ragadva!!!Gazda boltba lehet venni,azt hiszem 10 lap van benne ,és 25ft/cs. És ami j nem kell méreggel petmeteznem a szobába ,meg a virágoknak se használ!! Üdv,,, ,,Inci. 2500/-cs bocs a nullákat nem irtam az előbb!!Ha kérdésetek van nagyon szivesen segtek ,írjatok privátba

  • Pingback: Mire figyeljünk, ha orchideát vásárolunk? - Hédihobbi

  • Pingback: A Vénusz légycsapója gonozása - Hédihobbi

  • Kedves Gergő! Kertészetekben citromsárga színcsapdát használnak tőzeglegyek gyérítésére, gazdaboltban lehet megvásárolni. De gondolom nem kell mondanom, hogy ebbe a botsáska is beleragad, szóval az edényzeteken kívül helyezd el. Én azt javaslom, hogy csere előtt fertőtlenítsd le a tőzeget sütőben.

    Szóval tedd át a sáskákat először egy tőzegtől mentes edénybe, majd menekítsd ki őket a lakásból. A fertőzött tőzeget dobd ki, vagy komposztáld. Fújd le a lakást légyirtóval. A friss tőzeged meg tedd egy ócska tepsibe, ölts rá egy kis vizet, tegyél rá alufóliát és tedd be a sütőbe, ahogy a bejegyzésben is van. Nem tudom, mennyi sáskád van, de csak nem kell olyan sok tőzeg. Vagy igen? 🙂

    Reply
  • Kedves Hédi,

    nekem elég speciális problémám van a tőzeglegyekkel. Floráriumban tartok botsáskákat, ezért a kiszárításos és a vegyszeres módszerek nem játszanak. Tőzegcserét tervezek, de nem igazán hiszem, hogy az végleges megoldást nyújtana. Olvastam a korábbi hozzászólásokban "ragacsos csapdákról". Azt szeretném kérdezni, hogy ezekből milyen típusút érdemes használni és hol lehet őket beszerezni.
    Előre is köszönöm a választ, hiánypótló ez a blogposzt. 🙂

    Üdv,
    Gergő

    Reply
  • Kedves Hédi!
    Vajon gyászszúnyogok ellen is lehet használni az Actara, vagy a Mospilan szereket, vagy esetleg Dimilint? Nagyon köszönöm a segítséget: Szántai Gábor

    Reply
  • Kedves Olvasóm! Kizárt, hogy egy növényvédő szertől elszaporodjanak. Legfeljebb nem hatott rájuk a szer és tovább szaporodtak. Én irtanám a legyeket, az orchideákat pedig ritkábban öntözném, mert bírják a szárazságot. Idővel elpusztulnának. Egyébként a tőzeglégy nagy kárt nem csinál, inkább csak zavaróak.

    Reply
  • Kedves Hédi,
    az lenne a kérdésem, hogy április 27-én írt e-mailemre mikorra várható válasz? nagyon fontos lenne…..
    Köszönettel
    Andrea

    Reply
  • Kedves Hédi,
    a gyönyörű, állandóan virágzó orchideáimat támadták meg ezek a muslicaszerű boarak és a földben a mozgó kis paraziták átültetés után.
    Vettem valami permetszert, de mintha mégjobban elszaporodtak volna a hatására.
    Nyilván a föld volt fertőzött, mert mind a négy növényem talaja hemzseg tőlük. Több, mint egy hónapja tart a dolog. Mit tennél a helyemben?

    Reply
  • Ezek a szerek bármilyen növényre használhatóak,s növénynek nem lesz semmi baja?

    Reply
  • Kedves Miklós! A hedihobbi[kukac]gmail[pont]comra tudsz képeket küldeni, köszönöm!

    Reply
  • Hát őszinte "legyek", már egy hete küzdök a muslicának hitt tőzeglegyek ellen. Ezért itt az ideje, hogy végleges győzelmet arassak. Bizonyos, hogy kipróbálom ezt a módszert. Ráadásul fogalmam sincs mi a fajtája a szoba növényemnek. Tudnátok segíteni? Ha elküldök hozzátok egy fotót, arról, meg tudnátok mondani, hogy mi a neve és mik az igényei? Hogy tudok fotót küldeni?

    Reply
  • Szia Kedves V. Melinda! Nekem is egy új átültetés során keltek ki tőzeglegyek.. Neked melyik szer vált be? E-mailben is megírhatod, ha ide nemszeretnéd reklámozni. s.tompai@upcmail.hu
    Várom válaszod.
    Üdv.: Sanyi

    Reply
  • Kedves Melinda! Örülök, hogy eltűntek tőled a tőzeglegyek! Sajnos a növények már csak ilyenek, valamelyiknek mindig van valami baja. Én most sáskákkal küszködök, nem egy nagy öröm. Remélem, a gyászszúnyogok ellen is sikeres lesz a védekezésed!

    Reply
  • Kedves Hédi!

    A terv bevált, szinte teljesen eltűntek a tőzeglegyek 🙂
    Most sajnos két kint a szabadban tartott rovarevő növényemnek gyűlt meg a baja a kártevőkkel. Most azok ellen harcolok, valószínűleg gyászszúnyog lárvák támadták meg őket :S

    Reply
  • Kedves Melinda! Majd írj, hogy sikerült-e száműzni a tőzeglegyeket! 🙂

    Reply
  • Kedves Hédi!

    Igen ezt tervezem, kegyetlen irtás lesz 🙂 Már beszereztem a fent említett egyik vegyszert és minden szobanövényemet belocsolom vele. A rovarevőket átültetem új fertőtlenített földbe és befújom a lakást egy flakon Chemotoxal 😀
    Még a ragacsos csapda van hátra 🙂 Hétvégén azt is beszerzem.
    Most még lelkesebb vagyok mint előtte, mert örülök, hogy nem csak nekem jutott ez az eszembe 🙂
    Köszönöm a válaszod.

    Üdv.: Melinda

    Reply
  • Kedves Melinda! Igazán sajnálom, hogy nálad így elszaporodtak. Én a helyedben megpróbálnám az átültetést is, úgy hogy előtte esővízben leáztatod a gyökereket. Ha van más szobanövényed is, azokat belocsolhatod a cikkben szereplő szerek valamelyikével, hogy visszaszorítsd az állományt. A legyeket meg érdemes légyirtóval lefújni, vagy ragacsos csapdát kitenni nekik a cserepek környékére.

    Reply
  • Kedves Hédi!

    Köszönöm a választ. Én is úgy sejtettem, hogy csak téli pihenőről van szó, de gondoltam biztos ami biztos megnézem és akkor láttam, hogy körülbelül 4mm-es lárvák felfalták a gyökérzetet 🙁
    Közben én is utánaolvastam és azt írták, hogy biovegyszerekkel elvileg lehet kezelni őket. Hát lehet megpróbálom.
    Mindenesetre még egyszer köszönöm a választ 🙂

    Üdv.: Melinda

    Reply
  • Kedves Melinda!

    Nem tudom, hogy mióta van légycsapód, de azt tudnod kell, hogy télen visszapusztulnak – hibridektől függően eltérő mértékben – és tavasszal tőről kihajtanak. Tehát, ha azt vetted észre, hogy a növény nagy része elfeketedett és vannak rajta tőzeglegyek, az még nem ad okot az aggodalomra. Nekem is vannak légycsapóim, én nem szoktam őket vegyszerrel kezelni, csak tavasszal átültetem mindet friss tőzegbe és kész. Általában télen több tőzeglegyem van, ilyenkor a légycsapóim (mínusz 5-7 fokig) kint vannak az udvaron, vagy az épp fagymentes garázsban, hogy ne fertőződjön meg a többi növényem. Neten olvastam 1-2 helyen, hogy meg lehet próbálni a rovarölős kezelést, de nekem nincs ilyen tapasztalatom.

    Reply
  • Kedves Hédi!

    Olvastam a cikked és nagyon hasznosnak találtam. Egy kérdésem lenne a tőzeglegyekkel kapcsolatban.
    Tartok itthon rovarevő növényeket és az egyik vénuszlégycsapómat megtámadták ezek a legyek. A lárvák el is pusztították egy részét a növénynek. Érdeklődnék, hogy ezeknek a növényeknek a földjére is lehet permetszert önteni? A légycspómon kívül van Kancsókám is és aggódom érte, nehogy ő is megfertőződjön. 🙁
    Válaszodat előre is köszönöm.

    Üdv.: Melinda

    Reply

Oszd meg velem a véleményedet!

error: Content is protected !!
%d bloggers like this: