Virágszedés Hollandiában
A Magyar-Holland Baráti Társaságon segítségének köszönhetően 2016 nyarán 3 hónapig egy holland kertészetben dolgoztam gyakornokként. A társaság még 1990-ben jött létre, alapja egy testvérvárosi kapcsolat volt Haarlemmermeer régió és Hódmezővásárhely közt. A 20 éves jubileumon még a folytatásról és a bővítésről volt szó, de később politikai okok miatt megszakadt a kapcsolat.
A régió központjában, Hoofddorpban van egy hatalmas szökőkút, amit 2010-ben építettek és Hódmezővásárhelyről neveztek el. 2014-ben felmerült, hogy átkeresztelik. Egyrészt azért, mert megszűnt a kötelék, másrészt, mert a hollandok nem tudják kimondani a nevét. Viszont 2016-ban, amikor ott jártam, a kút még a város nevét viselte.
A lényeg, hogy a 4 tagból álló holland társaság fennmaradt, s fáradhatatlanul segítik a hozzám hasonló magyar diákok kiutazását, amit ezúton is még egyszer köszönök nekik. Korábban három településen működtek, ma már csak Nieuw-Vennepben és Badhoevedorpban vannak gyakornoki házak. (Frissítés: Sajnos 2018. májusában végleg megszűnt a gyakornoki program.)
Én Nieuw-Vennepben éltem és dolgoztam, s ahogy a címben is utaltam rá, a munkahelyemen egynyári vágott virágokat állítottunk elő. Minden gyakornoki helynek más-más növény volt a profilja. Az én munkahelyemen, a Rijlaarsdamban, szabadföldön, üvegházban és fóliasátorban is egyaránt folyt a termesztés. Amíg ott voltam, a következő növényekkel dolgoztam: napraforgó, törökszegfű, sáfrányos szeklice, borzaskata, szarkaláb, buvákfű, sóvirág és kapor. Még most is kapor illata van a cipőmnek… 😀
A vetés előkészítésétől kezdve a gyomláláson át a szedésen keresztül a csokrozásig minden folyamatban részt vettem, úgyhogy ha egyszer lesz egy kertem… 🙂 Rengeteget tanultam kint, s mindenki nagyon kedves és türelmes volt velem. És miután 2 hétig szakadó esőben szedtük a szarkalábat (akkor nyílt, úgyhogy muszáj volt), eljutottam arra a szintre, hogy már egyáltalán nem érdekel, ha esik az eső…
Talán az egyik kedvenc munkahelyi történetem az, amit Fb-on is megosztottam veletek a kis rókalepkéről:
További képek a munkahelyemről:
És a lakótársak… Május végén, amikor kimentem, csak hárman voltunk a házban, júliusra viszont heten lettünk, ami néha terhes volt, de amúgy egy nagyon jó kis társaság jött össze, sőt egyszer a másik házból is átjöttek a többiek látogatóba, illetve mi is mentünk hozzájuk.
Erről jut eszembe, hogy egyszer elmentünk biciklivel Amszterdamba… Összességében nagyon jónak tartom a kerékpáros közlekedést Hollandiában. Az utak szuperek és sokszor még ott is elengedtek az autósok, ahol nem volt elsőbbségem, esőben pedig különösen előzékenyek voltak. De Amszterdamban mindenki megy amerre lát, a gyalogosoknak csak jelzés értékkel számít a rendőrlámpa, és rengeteg biciklis van, nagyon közel mennek egymáshoz, szóval észnél kell lenni. Engem konkrétan elütött egy gyalogos. 😀 Ne kérdezzétek…
Szóval a ház… Nagyon kedveltem a többieket, és sokukkal még ma is tartom a kapcsolatot. A fenti sütiket a búcsúbulira készítettem. Ha te is szeretnéd meglepni a barátaidat vagy a családodat hasonló finomsággal, akkor kattints ide a receptért. Életem csokrát pedig az egyik lakótársamtól kaptam, aki liliomokkal dolgozott, illetve dolgozik a mai napig. Azt hiszem ezt nehéz lesz überelni.
Ennyit szántam bevezetésnek, lesz még mindenféle kertészet, tőzsde, virágpiac, botanikus kert, labor… Meg még ami maradt. 🙂
Nagyon elveztem a beszamolodat !!!!
Örülök neki. 🙂