A Vénusz légycsapója gonozása

A Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) egy igen különleges rovaremésztő növény, de tartása nem igényel szaktudást vagy speciális felszerelést. Mivel mocsári növényről van szó, személy szerint bátran ajánlom azoknak, akik hajlamosak arra, hogy túlöntözzék a virágaikat. 🙂 Sokan azt hiszik, hogy extrém magas páratartalomra van szüksége, de tapasztalataim szerint tartása nem bonyolultabb a vízipálmáénál. Néhány dologra azonban nem árt, ha jobban odafigyelünk.
 

Vénusz légycsapója, Kew Royal Botanic Gardens, London, 2012.

A három aranyszabály:

1.) A Vénusz légycsapóját csak esővízzel vagy desztillált vízzel (ioncserélt nem jó) szabad locsolni. Ennek az az oka, hogy a növény nagyon érzékeny a mészre, hisz élőhelyén a talaj egyáltalán nem tartalmaz meszet. Ha meszes vízzel öntözzük, a levelek elfeketednek, végül a növény elhal. Éppen ezért én nyáron le szoktam fagyasztani pár liter esővizet, hogy rendkívüli aszály esetén is legyen mivel öntöznöm a légycsapóimat. 

Vénusz légycsapója növények, Hortus Botanicus, Amszterdam, 2016.

2.) Mivel mocsári növényről van szó, a légycsapó földje soha sem száradhat ki teljesen. Hőmérséklettől függően kell öntözni. Télen, ha hűvös helyen van, épp csak nedves legyen a közege, nyáron, tűző napon többnyire állhat alatta 1-2 cm esővíz, de néha a kánikulában is hagyjuk 1-2 napig, hogy épp csak nedves legyen a földje, így nem lesz gondunk a gyökérrothadásra. (Ritkán, de előfordulhat.)

3.) Soha, de soha nem szabad tápoldatozni, mű- és szervestrágyázni a növényt! A légycsapó (és a legtöbb rovaremésztő növény) nem tud mit kezdeni ezekkel, mert az élőhelyükön nem jellemző a magas nitrogéntartalom (ezért alakultak ki a rovarfogó levelek), s a trágyázástól a levelek eldeformálódnak, rosszabb esetben az egész növény elpusztul. 

Virágzó növény, Botanischer Garten, Salzburg, 2017.

Ha erre a három dologra odafigyelünk, boldog Vénusz légycsapója tulajdonosok lehetünk.

Mit tegyünk akkor, ha virágzik a növény? 

Több oldalon lehet olvasni, hogy a fiatal egyedekről csípjük le a virágot, mert nagyon kimeríti a növényt. Kereskedelmi forgalomban többnyire kifejlett növényeket lehet vásárolni, tehát ez rájuk nem vonatkozik. Inkább akkor kell jobban odafigyelni, ha magunk szaporítjuk a légycsapót, vagy valamilyen okból csak fiatal példányhoz jutunk hozzá. Ilyenkor tényleg érdemes lecsípni a virágot, lesz még bőven lehetőségünk arra, hogy szaporítsuk a növényt.

Bimbós Vénusz légycsapója, Saját gyűjtemény, 2017.

Ha beltéren virágzik a légycsapó és szeretnénk, hogy magot érleljen, akkor porozzuk be egy ecsettel. A saját növényünktől vett magok nem minden esetben csíraképesek, ezért ne keseredjünk el, ha nem kelnek ki, ill. az is előfordulhat, hogy a légycsapónk a beporzás ellenére sem érlel magokat.

A virágzat, Saját gyűjtemény, 2017.

Az etetésről 

Nem kell etetni a növényt. Különösen hússal és felvágottal nem szabad, de rovart is felesleges neki fogni, nem hal éhen. Nyáron egyébként is érdemes kitenni a kertbe, mert imádja a közvetlen napfényt és akkor megfogja magának a betevő falatot. A többi évszakot pedig kibírja evés nélkül, a természetben sem jut sok rovarhoz, nem kell állandóan tömni. 
 
Ha csak a lakásban tudjuk tartani, akkor néha napján lehet neki adni 1-2 legyet vagy lisztkukacot. Arra figyeljünk, hogy az egészen fiatal növényeknél a táplálék mérete a csapók harmada legyen, kifejlett növények esetén pedig max a fele. H a magunk etetjük a növényt, akkor olyan rovart, ami ki tudja magát rágni, pl. tücsköt, ne adjunk neki. Nem hal bele, de nem lesz szép tőle. Nálam a darazsak szoktak ilyen jellegű problémát okozni, de nem mindig szabadulnak ki.
 

Néhány szó az átültetésről

A kifejlett Vénusz légycsapóját érdemes minden évben átültetni. Ennek több oka is van. A legfontosabb az, hogy a tőzeglegyek nagyon szeretik a közegét, ezzel kordában tarthatjuk őket. Másrészt így szebben fejlődik a légycsapó is.
 

Áttűzdelt növény, ELTE Füvészkert, Budapest, 2014.

Csak Novobalt tőzeg és mészmentes kvarchomok, vagy kertészeti perlit keverékébe szabad ültetni. Más közeg nem alkalmas a nevelésére. Ezek az anyagok internetről beszerezhetők (többnyire gazdaboltban is kaphatók – a mészmentes kvarchomok kivételével minden). Lehetőleg vagy a régi cserepébe ültessük vissza (miután alaposan kitisztítottuk), vagy ha már kinőtte, vagy szét akarjuk osztani, akkor használjunk új, mészkőfoltoktól mentes , műanyag virágcserepeket. Az átültetés legjobb időpontja nyáron, virágzás után van.
 

A növény szaporítása

Legegyszerűbben tőosztással és levéldugvánnyal szaporíthatjuk, de próbálkozhatunk magvetéssel is.

Steril tenyészet, Magánygyűjtemény, Szeged, 2015.

Magvetés előtt tegyük a magokat egy papírzacskóba, majd kb. 3 hónapra a hűtőszekrénybe. (Ne a fagyasztóba.) Erre azért van szükség, mert a természetben is egy telet elfekszenek a magok a földben, s ez elősegíti a csírázást. Utána a felnőtt növényeknek megfelelő tőzeges-homokos keveréket készítsük elő egy cserépbe, alaposan öntözzük meg esővízzel és szórjuk a tetejére a magokat. A magok fényre csíráznak, ezért ne takarjuk őket földdel, de húzzunk egy zacskót a cserépre, hogy ne száradjanak ki. Tapasztalataim szerint legjobb tavasszal, vagy kora nyáron elvetni a magokat, így télire kellően megerősödnek  a kis növények.
 

Kb. 4,5 hónapos palánták, ELTE Füvészkert, Budapest, 2014.

A tőosztást és a levéldugványozást érdemes nyáron elvégezni. A tőosztást gondolom nem kell különösebben részletezni, jól látszik, hogy melyik tövet lehet osztani és melyiket nem. A levéldugványozáshoz törjünk le néhány idősebb levelet az anyatőről úgy, hogy az alsó, fehér részük is megmaradjon. Ezeket a leveleket dugjuk le kb. 3 cm mélyre a megfelelő közegbe (tőzeg+homok/perlit) és húzzunk rá egy nejlonzacskót. Nagyon fontos, hogy a dugványok földje nem száradhat ki! Naponta 1-2 órára bontsuk ki a nejlonzacskót, hogy elkerüljük a penészesedést. A dugványokat ne tegyük tűző napra, és legyünk türelmesek, ne piszkáljuk őket, pár hét után eresztenek gyökeret. 

A Vénusz légycsapója teleltetése

Sokan készítenek a légycsapónak floráriumot, de tapasztalataim szerint teljesen felesleges. Nálam egy-egy nagyobb kaspóban vannak a légycsapók, s megfelelő öntözés mellett jól érzik magukat. Igaz, én csak télire hozom be őket, ha már nappal is fagyni kezd (-5 °C-ig gond nélkül elviselik az éjszakai fagyot), s ilyenkor már jóval kevesebb párát és öntözést igényelnek. Ha fagy, akkor már a kaspók se kellenek, azokat be szoktam hozni, nehogy szétrepedjenek. Kisebb fagyokat gond nélkül elvisel a növény, s hibridfüggő, hogy melyik mennyire pusztul vissza télen. Ekkor a növény nagy része elfeketedik, de ez teljesen normális, tavasszal ki fog hajtani.

Kora tavasszal – teleltetés után, Saját gyűjtemény, 2012.

Télen tartsuk 0 és +8 fok közt a növényt, különben legyengül, vagy idő előtt virágozni kezd, ami szintén kimeríti a növényt. Hűvös helyen csak mérsékelten öntözzük. Nem kell, hogy álljon alatta a víz, de nem is száradhat ki teljesen a közege, ezért gyakran ellenőrizzük, hogy nedves-e még a tőzeg. Ha szomjazik, szemmel látható, hisz kókadnak a levelei, de ezt inkább ne várjuk meg. 
  

Elvirágzott növények nyáron, Saját gyűjtemény, 2011.

A növény kártevői, betegségei

  • Tőzeglégy: erről a kártevőről már írtam az átültetésnél, az ott leírtakkal védekezhetünk ellene. Illetve itt található az ezzel kapcsolatos bejegyzésem. A légycsapó elviseli az Actarás kezelést, de legyünk óvatosak, figyeljünk oda az útmutatóra, s ne használjunk túl tömény vegyszert. Az Actara visszavetheti a légycsapót, de nem pusztul el tőle. Természetesen esővízzel kell elkeverni. Más vegysszerel kapcsolatban nincs tapasztalatom.
  • Gombaszúnyog: nagyon hasonlít a tőzeglégyhez, kicsit szúnyogszerűbb kinézete van, pl. hosszúak a lábai, de méretre ugyanakkora, s a lárvái okozzák a legfőbb gondot – a tőzeglégyhez hasonlóan. Védekezni is ugyanúgy kell ellene.
  • Tetvek: néha előfordul, hogy letetvesedik a növény. Először próbáljuk meg azt, hogy 3 napra teljesen esővíz alá merítjük a növényt, majd ezt ismételjük meg 7 naponta 2-3 alkalommal. Ha nem működik, használhatunk Actarát.
  • Penészesedés: télen, ha hűvös helyen van a növény és túlöntözzük, előfordulhat, hogy lepenészesedik a közeg, s ez a penész átterjed a már elhalt levelekre is. Ne használjunk gombaölőszert, hanem piszkáljuk le a penészt a közeg tetejéről, távolítsuk el rendszeresen az elhalt leveleket és fogjuk vissza az öntözést.
  • Feketedés: többnyire normális folyamat. A csapók 2-5 összezáródás után elöregednek, ekkor elfeketednek, s eltávolíthatók (csak akkor húzzuk ki az ilyen leveleket, ha teljesen elhaltak, mert véletlenül kiránthatjuk vele az egész növényt). Télen – fajtától függően – a növény egy része  vagy egésze elfeketedhet, visszapusztulhat, de ha nem locsoltuk mésszel, vagy hasonlók, akkor ne aggódjunk, hagyjuk hűvös helyen, tartsuk kissé nedvesen a talaját és majd tavasszal ki fog hajtani. Meszes vízzel történő öntözés is feketedést okoz. 2-3 ilyen öntözés és a növény teljesen elpusztul, ezért mellőzzük a meszes vizet. Hiába forraljuk fel a csapvizet, nem lesz teljesen mészmentes, ezért így se használjuk öntözésre!
  • A levelek végén nem nőnek csapók: több oka is lehet. Vagy még túl fiatal a növény, vagy túl sok rovart evett az utóbbi időben, ezért az új leveleken feleslegesnek érzi a csapdák növesztését. Ha vannak pici csapókezdemények, de azok elfeketednek, mielőtt kifejlődnének, annak többnyire a vízhiány az oka, esetleg gyökérrothadás.
  • Fehér, vagy sárga levelek: fényhiány. Tegyük a növényt világos, napos helyre, vagy ha floráriumban tartjuk, használjunk megfelelő, terráriumi világítást.
Tipp: Ha valakinek, pl. egy kisgyereknek meg akarjuk mutatni, hogyan záródik össze a növény csapdája, cirógassuk meg egy fűszállal, így a növény nem sérül meg. Vegyük figyelembe, hogy a csapók néhány záródás után elhalnak, s gondoljunk arra is, hogy erre a mókára könnyen rákapnak a gyerekek, ezért ne vigyük túlzásba a dolgot.

Megjegyzés: A növény alapfaja fokozottan védett, ezért élőhelyén gyűjteni nem szabad. Viszont a kertészeti hibridek bátran gyűjthetőek, elég nagy a fajtakínálat.
 

Kifejlett növények egy kertészetben, Rijsenhout, 2016.

Források: 

A leíráshoz a saját tapasztalataimat és az alábbi könyveket használtam fel:
  • Frenyó Vilmos, Rejtelmes-e a növényi élet? Bp., Móra, 1977.
  • Urania Növényvilág, Magasabb rendű növények I-II., Bp., Gondolat, 1980., 1981.
  • Szűcs Lajos, A növényvilág csodái, Bp., Gondolat, 1967.
A fényképeket magam készítettem.

85 hozzászólás

← Previous Page 9 of 9
  1. Kedves Bernadette! Ezt a hűtőben való teleltetést nagyon izgalmas gondolatnak találom. Nem próbálkoznék vele, pont a fényhiány miatt. Én a fűtetlen szobát, vagy a lépcsőházat javaslom.

  2. Niki b

    Kedves Hédi!
    Kicsit új vagyok a témában és a segítségedet szeretném kérni! Kb. Másfél hónapja van a családban a növényke, desztvízzel öntözöm, fényt is kap, és kb 20-23 fokon van. A problémám az, hogy egy ismerős megakarta nézni a csapó működését, amihez egy elő legyet is levadásztunk, de valamiért nem működnek a csapók. Nem szoktam birizgálni őket vagy ilyesmi, a legyet is csipesszel óvatosan próbáltuk neki adni, de sajna sikertelenül… vajon ez mitől lehet? Válaszodat előre is köszönöm!

    • Kedves Niki! A csapdát a levelek belsejében lévő érzékelőszőrök hozzák működésbe. Mindkét oldalon 3-3 db van, ezek szabad szemmel is láthatók. Ha csak belógatod a legyet a levelek közé egy csipesszel, akkor nem biztos, hogy hozzáér, tehát nem fog összecsukódni. Én úgy szoktam megmutatni, hogy egy fűszállal megcirógatom a belsejüket. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

+ 8 = 17