Orchideák, vírusok

Korábban már írtam a lepkeorchidea betegségeiről, ezt a Phalaenopsis – A leggyakoribb gondozási hibák című bejegyzésben olvashatjátok. A mai írás az orchideákat érintő vírusfertőzésekről fog szólni. Ha bárkinek van a témával kapcsolatos jó minőségű fényképe, amit közkinccsé tenne, azt szívesen fogadom e-mailben, ugyanitt kérdezhettek is, vagy küldhettek használható szakirodalmat a vírusfertőzésekkel kapcsolatban.

CaCV fertőzés lepkeorchideán
Kép forrása

Az orchideáknak több, mint 30 fajta vírusos megbetegedése ismert. Ezek egy része csak orchideákra, a többi más növényekre is terjed. (Írásom csak az orchideák tükrében foglalkozik a vírusokkal.) Ijesztő lehet ez a szám, de a vírusok többsége nem jelent komolyabb problémát. Főként a két legelterjedtebb vírus, a Cymbidium mozaik vírus és az Odontoglossum gyűrűsfoltosság vírus okoz fejtörést a kertészeknek. Őszinte leszek: én még egy vírusos megbetegedéssel sem találkoztam orchideán – aminek nagyon örülök – így a leírás elkészítésekor csakis és kizárólag internetes forrásokra támaszkodtam, melyek felsorolását a cikk végén találjátok.

I. Hengeres alakú vírusok

1. Tobamovirus nemzetség

a) Odontoglossum gyűrűsfoltosság vírus (Odontoglossum ringspot virus, röviden: ORSV)
  • Terjedése: vágóeszközzel, szaporítóanyaggal, nincs ismert vírusvektora.
  • Tünetei: foltok a levélen és színes csíkok a virágon. Gyakran előfordul, hogy az ORSV mellett  az orchidea Cymbidium mozaik vírussal is megfertőződik, ekkor barna nekrotikus (elhalásos) csíkok jelennek meg rajta, ill. kiszámíthatatlan szín- és formabeli változásokat eredményez a növényen, ha mindkét vírus jelen van.
ORSV-vel és CMV-vel fertőzött Reed-Stem Epidendrum
    • A Cymbidium mozaik vírus után talán az egyik leggyakoribb orchideákat érintő vírus. Meglehetősen ellenálló, hisz a 95°C-os hőkezelést is túlélheti, valamint laboratóriumi (ún. “in vitro”) körülmények közt akár 10 évig is életképes. Kutatók tanulmányoztak egy, az ORSV-vel fertőzött, brazíliai csónakorchidea ültetvényt, s azt állapították meg, hogy az egy évesnél fiatalabb növényekben nem volt kimutatható a vírus, az 1-2 éves egyedeknek a csak a 3,7%-át, míg a 2-4 éves orchideáknak a 61,4%-át fertőzte meg a betegség. Érdekesség, hogy a kertészet elkülönített részén nevelt anyanövények (ezek 1 év felettiek voltak) alig fertőződtek meg, mindössze 1,1%-ukat érintette a vírus. A fentiekből a kutatók arra következtettek, hogy az idősebb növények fogékonyabbak a betegségekre, s bár a vírus könnyen terjed, kis elővigyázatossággal megelőzhető.
    ORSV-vel fertőzött Cattleya deckeri
    Kép forrása

    • Megelőzése: szappanos kézmosás, eldobható gumikesztyű használata átültetésnél, szerszámok, virágcserepek és  alátétek fertőtlenítése. Nagyobb kertészetben érdemes megfontolni az eldobható eszközök használatát. A fertőtlenítést végezhetjük 5%-os nátrium-trifoszfát vagy 2%-os hipó (nátrium hipoklorit) oldattal. Hőkezelés módja: 1 órán keresztül legalább 132°C, vagy az eszközünket  mártsuk alkoholba és néhány másodpercre tartsuk nyílt lángba. Az eszközöket minden növény után fertőtleníteni kell! A fertőzés elkerülése érdekében az ültetőközeget nem szabad újra felhasználni. A fertőzött növények magjaiból kikelt orchideák többnyire egészségesek voltak, ezért azt feltételezik, hogy  magokon keresztül ez a vírus nem terjed tovább az utódokra. 

    b) Dohány mozaik vírus – orchidea törzs (Tobacco mosaic virus – orchid strain, röviden: TMV-O)

    • Tünetei: klorózis (a klorofill lebomlik és a levél megsárgul), nekrózis (a sejtek elhalása).
    • A vírus élettani hatása nagyjából annyi, hogy gátolja a növényt a CAM-anyagcsere folyamatban, így visszaveti azt a növekedésben. Az alábbi képen jól látható, hogy mennyi megjelenési formája lehet egy vírusnak:
    • Orchideák körében a harmadik leggyakoribb vírus.
    TMV-O fertőzés Odontoglossum epidendroides orchideán
    Kép forrása

    2. Potexvirus nemzetség

    a) Cymbidium mozaik vírus (Cymbidium mosaic virus, röviden: CyMV)
    • Tünetei: elsőként hosszanti sárga csíkok jelennek meg a levélen, majd jellegzetes mozaikfoltosság (szabálytalan megjelenésű klorotikus és/vagy nekrotikus elváltozások) figyelhető meg. Előfordulhat, hogy egy növény tünetmentes, de ennek ellenére is képes arra, hogy megfertőzzön más egyedeket. (Feltételezem, hogy ez a többi vírusra is igaz.)
    CyMV lepkeorchideán
    Kép forrása
    • Terjedése: vágóeszközzel, szaporítóanyaggal, nincs ismert vírusvektora.
    • Ahogy már fentebb is írtam, a legelterjedtebb orchideákat fertőző vírus, ezért ha mozaikos foltossággal találkozunk, joggal gyanakodhatunk erre a megbetegedésre. 
    • Megelőzése: az ORSV-nál leírt fertőtlenítési módszerekkel.
    CyMV és ORSV fertőzésre pozitív Phalaenopsis aphrodite var. formosana ‘variegata’ orchidea
    Kép forrása
    • Egy kutatás során, mely a vírusos megbetegedések tüneteire irányult, két Cymbidium kultúrát oltottak be CyMV-sal és ORSV-sal. Az orchideák egy részét külön-külön, a többit pedig mindkét vírussal beoltották. Az ORSV fertőzések aránya 70%-os volt, de a beteg orchideák csak ritkán produkáltak jellegzetes, könnyen felismerhető tüneteket. Ugyanakkor a CyMV-sal fertőzött növények kevesebben voltak (20%), de mindig megjelentek rajtuk vagy a klorotikus csíkok, vagy a jellegzetes, mozaik szerű elváltozások. Mindkét vírus visszaveti az orchideákat a növekedésben, s a CyMV jóval súlyosabb az ORSV-nél.



    3. Tobravirus nemzetség

    a) Dohány rattle vírus (Tobacco rattle virus, röviden: TRV)

    • Tünetei: jellegzetes mozaikos foltok.
    • Terjedése: vírusvektora a fonálféreg (Trichodorus és Paratrichodorus fajok)
    • Ukrajnában fedezték fel, hogy a természetben  az orchideákat is megfertőzi.

    4. Potyvirus nemzetség

    a) Bab sárga mozaik vírus (Bean yellow mosaic virus – BYMV)

    • Tünetei: érkivilágosodás, sárga mozaikfoltosodás
    • Terjedése (pillangósoknál): pollennel, maggal, vírusvektora: levéltetű.
    BYMV fertőzés bab levelén
    Kép forrása

    • Megelőzése (pillangósoknál): ellenálló fajták telepítése, vírusmentes szaporítóanyag, levéltetvek elleni vegyszeres védekezés.
    • Tipikusan a pillagós virágúak megbetegedése, de orchideákat is megfertőzhet. Ezt szintén Ukrajnában figyelték meg, vadonnövő orchideák esetében.

    b) Dendrobium mozaik vírus (Dendrobium mosaic virus, röviden: DenMV)

    • Tünetei: mozaikos foltosság.
    • Gazdanövények: Dendrobium sp.
    DenMV fertőzés Dendrobium phalaenopsis orchideán
    Kép forrása

    c) Here sárga erűség vírus (Clover yellow vein virus, röviden: CYVV)

    • Tünetei (dísznövényeknél): a leveleken klorotikus és/vagy nekrotikus elváltozások, barna, elhalt levélszél és/vagy szár.
    • Főként a hüvelyeseket fertőzi meg, dísznövénykertészetekben pl. Calanthe orchideánál, Gentiana és Limonium fajoknál találkoztak a betegséggel, mely elhalásos tünetekkel járt (barna levélszél, szár).

    d) Tarlórépa mozaik vírus (Turnip mosaic virus, röviden: TuMV)

    • Tünetei: érkivilágosodás majd mozaikfoltosodás, kinövések, levéltorzulás.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a levéltetű
    • Tajvanon csak egy esetben mutatták ki orchideában, más országokról nincs információm.
      TuMV fertőzés lepkeorchideán
      Kép forrása

    • Megjegyzés: túlzott tápoldatozás is okozhat a képen láthatóhoz hasonló levéltorzulást, amivel könnyen össze lehet keverni. Mivel ez egy meglehetősen ritka vírus orchideák körében, érdemes inkább a helytelen műtrágyázásra gyanakodni, ha ilyen tüneteket tapasztalunk.

    e) Vanília mozaik vírus (Vanilla mosaic virus, röviden: VaMV)
    • Tünetei: mozaikfoltosság.
    • Terjedése: vírusvektora a levéltetű.
    • Gazdanövények: Vanilla sp.
    • Két törzsét sikerült kimutatni tahiti vaníliából (Vanilla tahitensis), ezek a Cook Islands (VanMV-CI) és French Polynesia (VanMV-FP) vírusok.
    f) Phalaenopsis klorotikus foltosság vírus (Phalaenopsis chlorotic spot virus rövidítése: PhCSV ill. CaCV-Ph)
    • Tünetei: klorotikus foltok a levélen.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a levéltetű.
    • A vírus önálló faji státusza megerősítést igényel.

    5. Closterovirus nemzetség

    a) Dendrobium érnekrózis vírus (Dendrobium vein necrosis virus, röviden: DVMV)
    • Tünetei: érnekrózis a leveleken, a szirmokon és a csészeleveleken.
    • Fogékony faj: Dendrobium phalaenopsis.
    • Elsőként 1977-ben mutatták ki Dendrobium phalaenopsis orchideákban, Lesemannban, Németországban. Nincs bizonyíték arra, hogy elterjedt Németországban, eddig csak két üvegházi kultúrában figyelték meg.

    II. Gömb alakú vírusok

    1. Tombusvirus nemzetség


    a) Cymbidium gyűrűsfoltosság vírus (Cymbidium ringspot virus, röviden: CyRSV)

    • Tünetei: enyhe, kör alakú klorózis, ami terjed, végül a levél bebarnul és elhal.
    • Terjedése: a fertőzött egyedek a gyökereiken keresztül képesek megfertőzni más, egészséges növényeket és a termesztőközeget.
    • Nagy-Britanniában mutatták ki Cymbidium orchideákban és fehér lóherében (Trifolium repens). Bár erősen fertőző vírus, nem terjedt el.

    2. Carmovirus nemzetség

    a) Szegfű foltosság vírus (Carnation mottle virus, röviden: CarMV)

    • Tünetei: klorotikus gyűrűk.
    • 2003-ban észlelték elsőként a vírus jelentét 2 db lepkeorchideában, Tajvanon. 2004. és 2007. között további 280 esetben mutatták ki a vírust ELISA teszttel Phalaenopsisokban.
    • Laboratóriumi (ún. “in vitro”) körülmények közt nagyon ellenálló vírus és még lamináris áramlású fülkéket is megfertőzheti. (Ilyen fülkékben állítják elő a szaporítóanyagot, ezek az ún. steril boxok.) 
    CarMV-Ph fertőzés lepkeorchideán
    Kép forrása

    3. Cucumovirus nemzetség

    a) Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus, röviden: CMV)

    • Tünetei: sárga csíkok a levélen.
    • Terjedése: mechanikusan, vírusvektora a levéltetű.
    • Szabad földön nevel orchideáknál gyakoribb.

    4. Nepovirus nemzetség

    a) Paradicsom gyűrűfoltosság vírus (Tomato ringspot virus, röviden: TomRSV)

    • Tünetei: gazdanövényenként változik.
    • Terjedése: vetőmaggal, vírusvektora a fonálféreg (Xiphinema americanum).
    • A témához kapcsolódóan csak annyit találtam róla, hogy Puerto Ricóban fertőzött meg orchideákat.

    5. Tospovirus nemzetség

    a) Paradicsom foltos hervadás vírus (Tomato spotted wilt virus, röviden: TSWV)

    • Tünetei: klorotikus, nekrotikus foltok.
    • Eddig 2006 októberében és 2007 januárjában mutatták ki lepkeorchideákban, Floridában.
    TSWV lepkeorchideán
    Kép forrása

    b) Impatiens nekrotikus foltosság vírus (Impatiens necrotic spot virus, röviden: INSV)

    • Tünetei pl.: hervadás, satnyulás, gyenge virágzás, különböző, pl. gyűrűfoltok a levélen, stb. Sokféle ismertetőjele van, megjelenése pl. attól függ, hogy melyik évszakban támad a vírus, vagy milyen idős a növény, stb. 
    • Széles körben elterjedt betegség, főleg üvegházi kultúrákat fertőz. Orchideák mellett más növényeket is megtámad, pl. begóniát, szegfűt, krizantémot, dáliát, muskátlit, kardvirágot, nebáncsvirágot, nárciszt, petúniát, stb.
    c) Paprika klorózis vírus (Capsicum chlorosis virus, röviden: CaCV)
    • Tünetei: klorotikus gyűrűfoltosság a levélen.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a tripsz.

    CaCV fertőzés lepkeorchideán
    Kép forrása

    6. Gazdátlan vírusok

    a) Orchid fleck virus (röviden: OFV)

    • Tünetei: klorotikus foltok a levélen.
    • Elsőként Japánban jelent meg, majd kimutatták Brazíliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Ausztráliában is.
    OFV fertőzés Cymbidium orchideán
    Kép forrása

    III. Összegzés

    Jobb félni, mint megijedni, de az esetek nagy részében nem a vírusok a felelősek az orchideákon megfigyelt elváltozásokért (legalábbis én ezt tapasztalom, amikor megkerestek engem). Lassan egy éves lesz a blog, rengeteg levelet kapok, és még nem láttam olyan képet tőletek, amire rá tudtam volna mondani, hogy vírusos megbetegedés. A legtöbb elváltozást a bakteriális és a gombás fertőzések okozzák, sőt előfordul, hogy egy szokatlan külsejű, pl. egy foltos levelű lepkeorchidea téveszt meg valakit.

    A napégéstől is sokan pánikba esnek. Bár van olyan vírusfertőzés, amelyik nagyon hasonlít a napgégésre (hisz a napégés és a vírusok is szövetelhalást okoznak), a napégéses felület nem változik (legfeljebb akkor, ha visszatesszük szegény orchideát a napra és tovább süttetjük), míg a vírusos megbetegedés terjed, alakjában, színében, mélységében változik. Az én megégett orchideáim kb. egy év után dobták le a beteg levelet, nem kezdtek azonnal sárgulni-száradni.

    A vírusos megbetegedések elsősorban kertészetekben okoznak problémát, ahol sok növény van összezsúfolva. A vírusfertőzött növényeket megsemmisítik és nem értékesítik. Tény, hogy egészségesnek tűnő orchideák is magukban hordozhatják valamelyik vírust, de a kertészetekben tudják tesztelni a növényeket – ha valami, pl. 1-2 beteg növény okot ad a féleremre. A vírusokat különböző tesztekkel, pl. ELISA-val (Enzyme linked immuno-sorbent assay) vagy RT-PCR-rel lehet kimutatni.

    Csónakorchideák megsemmisítése OFV fertőzés miatt
    Kép forrása

    Ha a fenti leírás tükrében, meggyőződtél arról, hogy az orchideádat vírus fertőzte meg, a legjobb megsemmisíteni, vagyis elégetni a növényt. Minden más eszközt, felületet, amivel érintkezhetett, fertőtleníteni kell, s védekezni kell a vírust terjesztő kártevők ellen (pl. tetvek, fonalférgek, stb.) Így elkerülhető, hogy más orchideák is megfertőződjenek. A megmaradt, egészségesnek tűnő növényeket karanténban kell tartani, s nem szabad eladni vagy elajándékozni.

    A legegyszerűbben úgy előzhetjük meg a vírusos megbetegedéseket, hogy nem veszünk fertőzött és/vagy legyengült, beteg növényt, betartjuk az alapvető higiénés szabályokat (nem csak az orchideák esetében, hanem a többi növényüknél is), az orchideáinkat a lehető legmegfelelőbben gondozzuk, hogy szépek, egészségesek és ellenállóak legyenek, valamint a növényeinket nem zsúfoljuk be kis helyre.

    IV. Források

    Bridget KELLY, How to Check for the Cymbidium Mosaic Virus,
    [2013. március 22.]

    C. A. BAKER, D. DAVISON,  L. JONES, Impatiens necrotic spot virus and Tomato spotted wilt virus Diagnosed in Phalaenopsis Orchids from Two Florida Nurseries,
    [2013. március 22.]

    Ching-An CHANG Dr., Orchid virus diseases in Taiwan and their control strategies, 
    [2013. március 22.]

    Cymbidium ringspot virus, Description of Plant Virusis, 
    [2013. március 22.]

    CYVV (Clover yellow vein virus), Plantwise Knowledge Bank, 
    [2013. március 22.]

    dr. HORVÁTH József – dr. GÁBORJÁNYI Richard,  Növényvírusok és virológiai vizsgálati módszerek,
    [2013. március 18.]

    Impatiens necrotic spot virus
    [2013. április 2.] 

    Juliana FREITAS-ASTÚRA, Orchid Viruses
    [2013. március 22.]

    K. FARREYROL, M. N. PEARSON, M. GRISONI, D. COHEN, D. BECK, Vanilla mosaic virus isolates from French Polynesia and the Cook Islands are Dasheen mosaic virus strains that exclusively infect vanilla, 
    [2013. március 25.]

    KOROTIEIEVA HV, POLISHCHUK VP, Viruses of orchids of the natural flora in Ukraine,
    Loren BATCHMAN, Detecting Virus in Orchids,
    [2013. március 25.]
    Maria Luisa IZAGUIRRE-MAYORAL, Rafaela C. De UZCATEGUI, O. CARBALLO, Crassulacean Acid Metabolism in Two Species of Orchids Infected by Tobacco Mosaic Virus-orchid Strain and/or Cymbidium Mosaic Virus,
    [2013. március 18.]
    M. N. PEARSON, J. S. COLE, The Effects of Cymbidium Mosaic Virus and Odontoglossum Ringspot Virus on the Growth of Cymbidium Orchids,
    [2013. március 18.]
    Plant Viruses Online, http://pvo.bio-mirror.cn/
    TÓTH Endre, A növényvírusok elnevezéséről. In = Magyar Orvosi Nyelv, 2004, 2:6-31

    Tsuneo IKEDO Dr., Diseases, Pests and Chemicals of Phalaenopsis Species,
    [2013. március 18.]
    Q. ZHANG, First Report of Impatiens necrotic spot virus Infecting Phalaenopsis and Dendrobium Orchids in Yunnan Province, China,
    [2013. március 21.]
    You-Xiu ZHENG, Ching-Chung CHEN, Chia-Jin YANG, Shyi-Dong YEH, Fuh-Jyh JAN, Identification and characterization of a tospovirus causing chlorotic ringspots on Phalaenopsis orchids, 
    [2013. március 21.]
    You-Xiu ZHENG, Ching-Chung CHEN, Fuh-Jyh JAN, First Report of Carnation mottle virus in Phalaenopsis Orchids, 
    [2013. március 21.]

    A Cymbidium gondozása

    A Cymbidium (magyarul csónakorchidea) Délkelet-Ázsiából származik, természetes élőhelyén 300-tól 1500 méterig található meg folyóvölgyekben, ill. hegyvidékeken. A csónakorchidea szereti a hűvös klímát és a nedves közeget. A nálunk kapható hibridek nagy része félepifita (pl. mohos sziklákon vagy a fa törzsén él), de van belőlük a lepkeorchideához hasonlóan epifita és talajlakó fajta is.
    Cymbidium, Kew Gardens, London, 2012.

    A Cymbidium hazánkban egyre népszerűbb, néhány virágboltban cserepes növényként is megvásárolható. Sokáig csak csokrokban találkozhattunk vele (ill. “díszdobozos” orchidea formájában), mert tartós és mutatós vágott virág. Gondozása nem bonyolult, kezdő növénybarátok is bátran megpróbálkozhatnak vele. Fontos tudni róla, hogy a legtöbb nálunk kapható Cymbidium hidegházi (a mini Cymbidium mérsékeltházi), ez a virágoztatásnál lesz fontos. Aki télen nem tudja hűvös helyre tenni a csónakorchideát, az inkább mondjon le róla, mert hideg hatás nélkül a virágzás minden esetben elmarad és néhány év alatt a növény is elpusztulhat.

    Orchidea kiállítás, Budapest, 2011.

    Ha Cymbidiumot vásárolunk, a következőre figyeljünk oda: félrevezető lehet, de ha a növénynek világos, sárgászöld, kemény és egyenesen álló levele van, akkor egészséges, mert megfelelő mennyiségű fényt kapott. Ha a csónakorchidea levelei puhák, lekonyulnak, színűk pedig sötétebb zöld, az fényhiányra utal. Ez egy tartási hiba, ha tavasszal veszünk ilyen növényt, csak arra kell figyelnünk, hogy ne égesse meg a nap. Viszont ha nyár végén kerül hozzánk, könnyen lehet, hogy elmarad a virágzás. Ha virágos példányt veszünk, nagy baj nem lehet, mert egy évben csak egyszer virágzik, így a következő virágzás már csak rajtunk múlik.

    A csónakorchidea elhelyezése, öntözése

    A csónakorchideát kora tavasztól késő őszig kint tarthatjuk a kertben vagy a teraszon. A deret és a kisebb éjszakai fagyokat is elviseli (-3 fokig), de azért legyünk óvatosak, nehogy tönkremenjen a növény egy nagyobb lehűléstől, éjszakai fagy esetén inkább vigyük védett helyre!
    A csónakorchidea nagyon fényigényes, és szereti a nedves közeget. Ha tehetjük, cserepét süllyesszük le a kertben olyan helyre, ahol a tűző déli nap nem éri, de délelőtt és/vagy délután közvetlen napfényt is kap néhány órán keresztül. Ha lesüllyesztjük a növényt, akkor a cserép felső harmada legyen a talaj szintje felett, a cserép alá pedig tegyünk 1-2 cm kavicsot, hogy a felesleges víz könnyen elfolyhasson egy-egy eső alkalmával.
    Cymbidium, Szeged, 2010.

    Nyáron, ha kánikula van, vízpermettel hűthetjük a növényt és környezetét. Fontos, hogy a talaja folyamatosan nedves legyen, még télen sem száradhat ki teljesen (de azért ne is csicsogjon a víztől, mert télen, mint minden szobanövény, a csónakorchidea is könnyebben kirohad). A többi orchideához hasonlóan érzékeny a pangó vízre, ezért mindig győződjünk meg arról, hogy a közeg, amit az ültetéshez használunk, elég laza-e ahhoz, hogy a felesleges vizet elvezesse (tehát van-e benne perlit, vagy más adalékanyag) és a növény alatt sose álljon víz!

    Ősszel szedjük fel a növényt cserepestől, és állítsuk olyan helyre, ahol a legtovább éri a nap. Szeptembertől novemberig egy kicsit visszafoghatjuk az öntözést, de ne legyünk túl szigorúak a növényhez! Két öntözés közt ne száradjon ki teljesen a közeg, de ne legyen olyan egyenletesen nedves se, mint a nyár folyamán. Ez a kis vízmegvonás segít felkészülni a virágzásra. Novembertől ügyeljünk arra, hogy ismét egyenletesen nyirkos legyen a növény közege.
    Télen világos, 5-17 °C közt tartsuk a növényt, akkor is, ha virágzik, mert 18 °C felett ledobja a bimbókat és hamar elvirágzik.
    Ha a Cymbidiumot csak a lakásban tudnánk tartani egész évben, inkább mondjuk le róla, mert nem fog virágozni. Így legfőbb díszítő értékét elveszti, s a növény is csak szenvedni fog a ház klímájától. Csak kerttel, erkéllyel rendelkező növénybarátoknak javaslom a tartását!

    A Cymbidium tápoldatozása, virágoztatása

    A tápoldatozásnak nagy szerepe van a növény virágzásában. Ha frissen ültettük át a növényt, és tápdús közeget használtunk, legyünk óvatosak, 6-8 hétig  hígabb tápoldatot használjunk, mint egyébként.

    Márciustól augusztusig nitrogénben dús, káliumban és foszforban szegény tárgyát adjunk a növénynek, míg augusztustól október végéig csökkentett nitrogéntartalmú, virágzás előtt álló növényeknek való trágyával öntözzük a csónakorchideát. Márciustól novemberig hetente egyszer tápoldatozzuk a növényt, télen elhagyhatjuk a műtrágyát, hisz akkor pihen a növény, és elviekben minden fontos tápanyagot elraktározott  az év során a virágzáshoz. A fentiek mellett használhatunk lombtrágyát is, tavasszal Mikramidot, ősszel pedig Wuxalt 0,2-0,5%-os töménységben.

    Orchidea kiállítás, Budapest, 2011.

    Ahogy már fent is írtam, a virágképzéshez szükséges tényezők:
    • 1. sok-sok napfény
    • 2. körültekintő trágyázás
    • 3. megfelelő öntözés (Nyáron egyenletesen nedves, ősszel egy kis megvonás, télen pedig legyünk óvatosak, de ne száradjon ki a növény.)
    • 4. ősszel éjszakai lehűlés legalább 4 héten keresztül (Ezért hagyjuk kint a növényt, ne vigyük be a házba idő előtt! Hideg hatás nélkül a növény nem virágzik.)
    A virágszálat érdemes kitámasztani, mert egyrészt úgy látványosabb a növény, másrészt kisebb az esélye annak, hogy megsérül.

    Virágzatkezdemény és bimbók – Saját gyűjtemény 2014.

    Útmutató az átültetéshez

    Ezt az orchideát csak akkor kell átültetni, ha már teljesen kinőtte a cserepét és az új hajtásoknak nincs helye.. Ez a cserép és a növény méretétől függően 2-3 év is lehet. Válasszunk hosszúkás, ugyanakkor stabil virágcserepet, hogy elkerüljük a növény felborulását. (Tehetünk kavicsokat a cserép aljába, ami nem csak segít elvezetni a vizet, de így nehezebben is borul fel az orchidea.) Ne ültessük a növényt túlságosan nagy cserépbe, mert akkor nem fog annyira szépen virágozni. A Makara-féle könyv a következő ültetőközeget javasolja félepifita (pl.: Cymbidium, Coelogyne, Lycaste, stb.) orchideáknak:
    • 1 rész durva tőzeg (pl. Novobalt)
    • 1 rész gyepszintföld (Pl. a Garri hortenziáknak való virágföldje tökéletes. Javítja a keverék szerkezetét, jól megtartja a vizet, és szintén savanyú kémhatású. Ha a Garrit használjuk, utána 2 hónapig óvatosan tápoldatozzuk a növényt, mert hozzáadott nitrogént tartalmaz.)
    • 1 rész kertészeti perlit (Gazdaboltokban kapható, lazítja a talajt, így ne hagyjuk ki a közegből!)
    • 0,3 rész durva sóder (Szintén a talaj oxigénellátásában van szerepe.)
    Átültetés előtt, ha a növény száraz (tehát régen locsoltuk meg), mártsuk vízbe a cserepet és tegyük félre kb. egy órára. Ha ezzel megvagyunk, nyomkodjuk meg körbe a cserép oldalát és egyszerűen húzzuk ki a növényt! (Ezt minden cserepes növénynél alkalmazhatjuk átültetés előtt vagy kiültetéskor. A víz és a nyomkodás hatására a gyökerek elválnak a cserép falától, így könnyen kiemelhetővé válik a növény.)

    Cymbidium, Szeged, 2010.

    Ez után óvatosan vizsgáljuk meg a gyökérlabdát, s ha a gyökerek közt van némi lebomlott talaj, azt óvatosan távolítsuk el, majd a beteg gyökereket egy steril és éles ollóval, vagy késsel vágjuk le. (Én tűzbe szoktam tartani a kés pengéjét, az lefertőtleníti, így nem visszük át a kártevőket, betegségeket egyik növényről a másikra. Alapszabály, hogy ha egy növényt megmetszünk, vagy bármilyen célból megvágunk, a használt eszközt, pl. metszőolló, szemzőkés, stb. fertőtleníteni kell a következő növény előtt.) A vágás helyét szórjuk be fahéjjal vagy faszénporral (ezek fertőtlenítenek, így nem fog a seben keresztül megbetegedni a növény). Ne bontsuk ki teljesen a gyökérlabdát, óvatosan bánjuk vele, mert a növény érzékeny a bolygatásra, ezért sem szabad túl sűrűn átültetni.

    A cserép aljára szórjunk 1,5-2 cm drénréteget  (pl kavics, agyaggranulátum, stb.), majd a cserepet töltsük kb. félig a közeggel, s a növényt állítsuk be a közepébe. Ellenőrizzük, hogy ugyanolyan mélyre kerüljön a töve, ahogy eddig is volt, ha eltérő mélységben van, akkor vagy tegyünk még alá közeget, vagy ha sok lett, vegyünk ki egy keveset. Utána körbe töltsük fel a cserepet a közeggel, közben finoman nyomkodjuk le, hogy tömörödjön, valamint rázogassuk meg egy kicsit, esetleg óvatosan kocogtassuk a cserép alját a földhöz. Ha végeztünk, öntözzük be a növényt, hogy könnyebben megeredhessen az új helyén.

    A csónakorchidea szaporítása

    Tőosztással eredményesen szaporítható, de csak nagy, bokros példányokat osszunk szét, és ügyeljünk arra, hogy ne egyesével vagdossuk le a bulbákat, hanem legalább 5-6 db maradjon egyben. A tőosztáshoz éles kést használjunk és a vágást ebben az esetben is kezeljük le! Az alábbi videó szépen bemutatja a tőosztás menetét:

    YouTube videó – Cymbidium tőosztása és átültetése
    Ha idősebb, 5-6 éves növényünk van, akkor az öreg, a tő közepén elhelyezkedő bulbák elpusztulnak (ez nem gondozási hiba, hanem az élet rendje). Ilyenkor a tő magától szétválik és könnyen szét lehet osztani. Óvatosan bontsuk ki a gyökereket, és ahogy szétvált a tő (általában 2-3 részre), ültessük el, nem kell tovább darabolni.

    A Cymbidium kártevői, betegségei

    Ezt az orchideát nem szeretik annyira a csigák, viszont a bimbókat és a virágokat képesek megcsócsálni, ezért ősszel, amikor bevisszük a házba teleltetni, alaposan vizsgáljuk át a növényt!

    Nyáron, kánikula esetén gyakran előfordul, hogy takácsatkák támadják meg a csónakorchideát. Fontos, hogy időben felismerjük a kártevőt, hogy védekezni tudjunk ellene. A csónakorchidea esetén árulkodó lehet az ezüstösen csillogó levélfonák. Bővebben a takácsatkáról itt lehet olvasni: Gazdabolt

    Súlyos napégés lepkeorchideán
    Saját gyűjtemény
    2010.

    A Makara-féle könyvben említés van a növény vírusos betegségre való hajlamáról is, de érdemi információ nincs róla. Egy biztos, a vírusbetegség fertőző, az ilyen orchideát el kell különíteni, majd megsemmisíteni, mielőtt megfertőzi a többi növényt is. Védekezni nem lehet ellene, csak megelőzni: ne vegyünk beteg növényt, az újakat pár hétre tegyük “karanténba” és az eszközeinket rendszeresen fertőtlenítsük! Többet sajnos nem tehetünk. Ha furcsa foltok jelennek meg a növényen, amik terjednek és alakjukban is változnak, akkor gyanakodhatunk vírusos megbetegedésre. Sokan gyakran összekeverik a napégéssel. A napégés is lehet csúnya, hisz súlyosabb esetben elhalnak a szövetek a levél egy részén, akár ki is lyukadhat a levél, de a folt nem terjed, nem változik, és ha egyszer rájövünk, hogy az “csak” napégés, legközelebb nem esünk pánikba tőle. Az orchideák vírusos megbetegedéseiről az Orchideák, vírusok című bejegyzésben olvashatsz. [Klikk!]

    Hasonló igényű fajok

    A fentiekkel megegyező tartást igényelnek a Coelogyne és a Lycaste orchideák is.

    Források

    Ha bárkinek további kérdése van, a hedihobbi[at]gmail[dot]com címen felteheti. A bejegyzéshez saját tapasztalataimat, valamint a következő szakirodalmat és internetes honlapokat használtam fel: 
    A fényképeket magam készítettem. (Kattintással nagyíthatók!)