Növényápolási tippek, amiket jobb, ha elfelejtesz
Egy kedves olvasóm, Liza, megosztott velem 14 alig ismert praktikát a dús, egészséges, csodaszép növényekért, ami után az első gondolatom az volt, hogy hála az égnek, hogy ezek csak alig ismertek, majd észrevettem, hogy ez az „okosság” 2010-ben íródott, ráadásul a szerzője egy könyvre hivatkozik, amit most már őszintén el akarok olvasni, mert a tartalomjegyzéke alapján nem derül ki belőle, hogy ilyen vad dolgok vannak benne… Úgyhogy, ha valakinek megvan Nácsa Klára a Nagymama házipraktikái című kötete (Reader’s Digest Kiadó Kft., Bp., és szívesen kölcsön adná, kérem, szóljon, köszönöm! Talán a legdurvább növényápolási tipp a levelek babaolajjal való kenegetése, de menjünk szépen sorjában…
Olaj? Ellen se érti… via GIPHY
A makroelemek fontosak!
A cikk bevezetőjében kétszer is elhangzik, hogy a növényeknek szánt tápoldatok egyrészt drágák, másrészt feleslegesek, hisz, ha követed ezeket az egyszerű praktikákat, akkor a növényeid még szebbek lesznek, mint valaha.
A valóság azonban az, hogy a növények egészséges fejlődéséhez szükségük van a tápoldatokban található makroelemekre, ezek a fő tápelemek: nitrogén, foszfor és kálium. Egy komplex műtrágyát azért hívnak NPK-nak, mert abban mindhárom elem benne van. A nitrogén elengedhetetlen a vegetatív részek fejlődéséhez (gyökér, szár, levél, termés). A nitrogénhiányos növény nem nő sehova, a fiatalabb levelek sárgászöldek, az idősebbek pedig jellegzetes módon sárgák lesznek, majd bebarnulnak és elhalnak. A foszfor a növény anyagcsere folyamataiban nélkülözhetetlen, a kálium pedig kedvező hatással van a fotoszintézisre. Sok tápoldat a makroelemek mellett mikroelemeket is tartalmaz (bór, réz, vas, stb.), ami nagyon klassz! Úgyhogy, ha valakinek nem jönnek be a műtrágyák, kacsintgasson inkább a szerves trágyák felé a konyhapolc helyett.
Az egészséges levelek titka nem az olaj!
Az első tipp a növények lezuhanyzása a kádban. Ezzel csak az a baj, hogy mivel csapvizet használunk, a levelek vízkőfoltosak lesznek, ami egyáltalán nem szép. Inkább nyáron tegyük ki őket az esőre, vagy lágy vizes ruhával töröljük le a levelekről a port. Továbbá vannak olyan növények (pl. a fokföldi ibolya, de a lepkeorchideánál is gondot okozhat), amik nem lelkesednek azért, ha a levelüket víz éri, ezeket semmiképp se fürdessük meg.
A vízkövet még valahogy túléljük mi is, a növények is, jöhet a következő tipp, mely szerint a növények levelei ragyogóak és egészségesek lesznek, ha hajkondicionálóval, babaolajjal vagy majonézzel kenegetjük. Itt felmerült bennem a kérdés, hogy biztosan nem hajápolásról van szó? Ha a fürdetést és a kenegetést túl macerásnak érezzük, akkor a további javaslatok szerint a megtisztított leveleket áttörölhetjük pl. vizezett sörrel is.
Most képzeljünk el egy cuki békát: 🐸 (igen, szerintem a békák cukik), amiről tudjuk, hogy a tüdejének a felülete nem túl nagy, ezért bőrlégzése is van. Mi történne, ha a békának evés helyett (mert a tápoldat drága, bezzeg a babaolaj!) bekennénk a bőrét olajjal…?!
A növényi bőrszövet sejtjei közt találhatók a gázcserenyílások, és ha olajos készítményt -vagy bármilyen olyan dolgot, ami bevonatot képez a levélen- kenünk szét rajta, akkor elzárjuk ezeket a nyílásokat. Csillogni fog, de kinek kell ez? Szerencsére a gázcserenyílások nagy része a levél fonákján található, szóval ha a levél színén kipróbáltad ezeket a praktikákat, jó eséllyel nem fog a növényed elpusztulni. De a cikk azt ígéri, hogy ettől a kezeléstől a növényünk egészségesebb lesz, ami nem igaz!
Kávézacc és tojáshéj
A következőkben két tippet is kapunk a bolti műtrágyák kiváltására, és teljesen következetesen egyet a savanyú- egyet pedig a meszes talajt kedvelő növényeknek, mert ugye a tápszer drága.
Kávézacc… Annyi helyen olvastam már, hogy a kávézacc egy mennyi manna a savanyú talajon fejlődő növényeknek, hogy már én is elhittem. És ezen a ponton áldom ezt a cikket, mert csak emiatt találtam meg James Wong írását a kávézaccról, amely szerint kipróbálta, nem működött és utána is olvasott! Ez az! Konkrétan leírja, hogy „The crop yield and growth of pretty much everything in the coffee bed became noticeably worse within about two weeks of application.” Magyarul: „A kávézaccos ágyásban a terméshozam és nagyjából mindennek a növekedése már kb. két hét után szemmel láthatóan rosszabb lett.” Két hét után!
Majd folytatja, hogy a koffein, ami a zaccban -kávéfőzési technológiától függően- még több is lehet, mint a kávéban, allelopátitát okoz! Az igen! Ez az a folyamat, amikor egy növény olyan kémiai anyagokat bocsájt ki, amik befolyásolják más fajok fejlődését. „És tudod, mit? Nem is mindig olyan savas. Oké, a hatásai nagy mértékben függtek a növények fajtáitól, de soha sem mutatott olyan hatalmas előnyöket, amik felülmúlták a kockázatokat.” És még arra is gondolt, hogy a kísérletben legyen kontroll csoport. Azt írja, hogy bár néhány növény jól nézett ki a kávézaccos ágyásban is, nem voltak szebbek, mint a kontroll növények. Tátva maradt a szám… Végre valaki, aki kipróbálta, és nem csak a tippeket osztja. Szeretlek, James!
A meszes talajt kedvelő növényeknek pedig a tojáshéj főzőlevét javasolja a szerző műtrágya helyett. Azt nem írja, hogy konkrétan miért (ásványi sók – jól hangzik, ennyi erővel ásványvizet is használhatnánk), de szerintem a kalcium-karbonátra gondolt. Nem tudom, ti hogyan főzitek a tojást, de én egy teáskanál sót szoktam a főzővízbe tenni, anyukám pedig löttyint bele ecetet, néha sót is rak hozzá. Gondolom, nem kell részletezni, hogy a sós/ecetes főzővizet ne használjátok fel.
A csapvízben alapból van kalcium-karbonát, ami magnézium-karbonáttal együtt vízkövet alkot. Igen ám, de a forralás lágyítja a vizet, mert a vízkő egy része kicsapódik az edény falára. Most mi lesz akkor, ha tojást főzünk? Mennyire lesz kemény a víz? Milyen gyakran használjuk? És honnan jöhetett az eredeti ötlet? Mit akarhattak vele kiváltani? Valószínűleg a Pétisót. Ez egy nitrogéntartalmú műtrágya, amibe dolomitport (kalcium-magnézium-karbonát) kevernek, így csökkenti a műtrágya talajsavanyító hatását. Csak a tojáshéjból pont a nitrogén hiányzik.
Krumpli, fokhagyma és gyufa
Megpróbálok túllépni azon, hogy a cikk szinonimaként használja a férget a hernyóra, és a lényegre koncentrálni… Szóval féregcsalogatás szeletelt krumplival…
A szerző gondolhatott fonálféregre, gilisztára vagy akár pajorra is. Mivel szóba került a hernyó, mint féreg, bátorkodom feltételezni, hogy a pajorról, vagyis a cserebogár lárvájáról lehet szó. Na, ha pajor van otthon a virágcserépben, az gáz, és szeletelt krumpli nélkül is észre fogod venni, hidd el. Megelőzésképp inkább ne használj kerti vagy erdei földet a szobanövényeidhez. Ja, hogy nem is szoktál? Most már értem, hogy miért a nagymama praktikái! Gyerekkoromban tatám hasznát kerti földet a cserepes növényekhez, de átszitálta, így, ha volt is benne pajor, azt nyakon csípte. De maradjatok inkább a virágföldnél.
A cikk szerint a fokhagyma már majdhogynem varázsszer, hisz minden kártevőt visz. Ha ez így lenne, minden növényt fokhagymával együtt árulnának. Az igaz, hogy a fokhagyma elriaszt néhány kártevőt, de nem úgy, hogy ledugunk egy gerezdet a cserépbe és jó napot… Szerintem a levéltetűt különösebben nem fogja izgatni, ha van egy gerezd fokhagyma a cserépben, de ígérem, ki fogom próbálni. Viszont, ha veteményeskertet szeretnél, akkor sok növénynek jó szomszédja lehet a fokhagyma, ennek érdemes utánajárni.
Férgek ellen a tuti tipp, ha gyufaszálat teszünk a virágcserépbe. Találtam még egy „csodás” cikket, hogy miért jó nekünk a gyufafej, ide kattintva elolvashatod. Innen megtudhatjuk, hogy a foszfor miatt kellene gyufaszálat dugdosni a virágföldbe. Az igazság azonban az, hogy a modern biztonsági gyufa fején nem, csak a skatulya oldalán található foszfor. Tehát a cikkíró még annak se járt utána, hogy mi van a gyufa fején, azt pedig kétlem, hogy kipróbálta volna a saját tippjeit…
A kamillateára pedig már nincsen energiám. Növényerősítő, oké. De miért? Valószínűleg azért, mert antibakteriális és vírusölő hatású. Talán ez az egyetlen tipp, ami használható az egész cikkből, ártani nem árt, az biztos. Bár van egy szaga, és ha bent permetezitek, tutira besárgul a fal, ha rámegy. Csak mondom, nem próbáltam ki. 😀
Források
MONDOVICS Pálma, 14 alig ismert praktika a dús, egészséges, csodaszép növényekért.
[https://femina.hu/otthon/14_alig_ismert_praktika_a_dus_egeszseges_csodaszep_novenyekert/] (2018. 02. 16.)
James WONG, Gardens, so you think coffee grounds are good for plants.
[https://www.theguardian.com/lifeandstyle/2016/oct/23/coffee-grounds-are-not-good-for-plants-its-a-myth] (2018. 02. 16.)
HUNYADI Gábor – BÉRES Imre – KAZINCZI Gabriella, Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia, Mezőgazda Kiadó, Bp., 2000.
[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Gyomnovenyek_gyomirtas/ch01s08.html] (2018. 02. 16.)
Ismeretlen szerző, Minden cserepes virág földjébe szúrj egy gyufaszálat! Hogy miért? Ha kipróbálod leesik az állad!
[https://www.tudasfaja.com/minden-cserepes-virag-foldjebe-szurj-egy-gyufaszalat-hogy-miert-ha-kiprobalod-leesik-az-allad/] (2018. 02. 16.)
PESTHY Gábor, Hipnotikus videó 6000 gyufaszál égéséről.
[http://www.origo.hu/tudomany/20160329-piromania-gyufak-gyufaszal-video-egetes.html] (2018. 02. 16.)
