Hédihobbi

Mit esznek a muslincák a szobanövényeken?

Kátai Hédi

Sok ehhez hasonló kérdést kaptam a tél folyamán, a válasz pedig nagyon egyszerű: semmit. De akkor mi az a picike repkedő, fekete akármi a cserepek környékén és mi bajt okozhat, azon kívül, hogy kellemetlen? A kérdés érthető és mivel sokaknak problémát okoz az említett „muslinca”, úgy döntöttem, hogy szánok rá egy cikket.

Ez a muslincára emlékeztető, pár milliméteres repkedő rovar a tőzeglégy. Ahogy a neve is utal rá, szereti a tőzeget, ezért tőzeggel kevert földdel kerülhet be a lakásba – új cserepes növény, vagy virágföld formájában. (Én a munkahelyemről hoztam őket haza legutóbb.) A tőzeglégy lárvája a talajban él és korhadó növényi részekkel táplálkozik. Ez még nem is lenne baj, de ha elszaporodnak akkor az ép gyökereket is kikezdik, ill. ha valaki azt tapasztalja, hogy sok tőzeglégy van a virágcserepek környékén és az elvetett magok minden odaadás ellenére sem óhajtanak kikelni, akkor a lárvák megcsócsálták a magokat is, ami sajnos gyakran elfordul.

Tőzeglégy felnagyítva, Saját felvétel, 2013.
 
A lárvák nagyon szeretik a nedves közeget, ezért aki hajlamos túlöntözni a növényeit, az gyakrabban találkozhat ezzel a problémával. A tőzeglégy ellen több módon is védekezhetünk, a legfontosabb a megelőzés, vagyis ne locsoljuk túl a növényeinket (sajnos, ha mocsári növények esetén, pl. Vénusz légycsapója, ez nem járható út) és ne vegyünk fertőzött virágokat.
 
Mindig érdemes alaposan körbenézni a cserepes növényeket, mielőtt megvesszük valamelyiket. Ha sok tőzeglegyet látunk, akkor inkább hagyjuk a növényt a polcon, szerezzük be máshonnan, mert ha ennyire szembeötlő a fertőzés, akkor már komoly gondok lehetnek a virág gyökérzetével. Természetesen minden elővigyázatosság ellenére hazavihetünk egy fertőzött növényt, vagy kaphatunk egyet ajándékba, úgyhogy ez nem ad teljes védelmet a kártevő ellen, de érdemes odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk.
 
Szintén fontos, hogy az ültetéshez használt virágföld ne legyen fertőzött. Ezt sajnos a vásárláskor nem tudjuk ellenőrizni, ezért különösen a magvetéshez és a palánták neveléséhez használt földet érdemes fertőtleníteni. Ennek a bio változata a hőkezelés, ami jól alkalmazható akkor, ha csak néhány liter földre van szükségünk. Ennek akkor van értelme, ha valakinek pl. mániája (gyógyulóban vagyok :D), hogy kisebb mennyiségben vesz mindenféle trópusi magokat. Ezek általában 2 ok miatt nem kelnek ki:
 
  1. Túl alacsony a hőmérséklet a csírázáshoz.
  2. Valamilyen élősködő, többnyire a tőzeglégy lárvája elfogyasztja a magokat.

A fertőtlenítés menete: A virágföldet öntsük bele egy nagyobb tepsibe, locsoljuk meg és tegyük 30 percre a 95°C-os sütőbe. Ezzel az eljárással nem csak a tőzeglégy lárváitól, de a gyommagvaktól és a gombáktól is megkíméljük magunkat. A kezelés után várjuk meg, hogy a föld szobamérsékletűre hűljön és csak utána használjuk fel. Nagyobb mennyiségű föld esetén, ill. kerti talaj kezelésére lehet kapni különböző talajfertőtlenítő szereket, de ezek használatát beltéren nem javaslom.

A kifejlett legyeket összefogdoshatjuk, vagy lefújhatjuk rovarölő szerrel (legyek ellenivel), de a lárvákat ez nem pusztítja el, így számíthatunk arra, hogy újabb és újabb legyek jelennek meg. Ha következetesen, hetente egyszer lefújjuk a legyeket, pár hét, hónap után végleg eltűnnek. Sárga színcsapdával ellenőrizhetjük, mennyire fertőzött a lakás.

Tőzeglegyek színcsapdába ragadva, Saját felvétel, 2020.
 
Komolyabb fertőzés esetén érdemes megfontolni a növények átültetését. Átültetéskor nagyon figyeljünk arra, hogy a fertőzött földből ne kerüljön az új cserépbe. Ezt úgy érhetjük el, ha minél több virágföldet távolítunk el a növény gyökérzetéről, majd néhány órára áztassuk langyos vízbe. Értelemszerűen ez fiatal, érzékeny növényeknél nem járható út és nem is nyújt 100%-osan védelmet a későbbiek során, hisz néhány túlélő lárvából újabb „invázióra” számíthatunk.
 
Vegyszeres védekezés esetén kérjünk tanácsot a helyi gazdaboltban.

Copyright protected by DigiproveAll Rights Reserved  
Exit mobile version