A Magyar-Holland Baráti Társaságon segítségének köszönhetően 2016 nyarán 3 hónapig egy holland kertészetben dolgoztam gyakornokként. A társaság még 1990-ben jött létre, alapja egy testvérvárosi kapcsolat volt Haarlemmermeer régió és Hódmezővásárhely közt. A 20 éves jubileumon még a folytatásról és a bővítésről volt szó, de később politikai okok miatt megszakadt a kapcsolat.
A régió központjában, Hoofddorpban van egy hatalmas szökőkút, amit 2010-ben építettek és Hódmezővásárhelyről neveztek el. 2014-ben felmerült, hogy átkeresztelik. Egyrészt azért, mert megszűnt a kötelék, másrészt, mert a hollandok nem tudják kimondani a nevét. Viszont 2016-ban, amikor ott jártam, a kút még a város nevét viselte.
A lényeg, hogy a 4 tagból álló holland társaság fennmaradt, s fáradhatatlanul segítik a hozzám hasonló magyar diákok kiutazását, amit ezúton is még egyszer köszönök nekik. Korábban három településen működtek, ma már csak Nieuw-Vennepben és Badhoevedorpban vannak gyakornoki házak. (Frissítés: Sajnos 2018. májusában végleg megszűnt a gyakornoki program.)
Én Nieuw-Vennepben éltem és dolgoztam, s ahogy a címben is utaltam rá, a munkahelyemen egynyári vágott virágokat állítottunk elő. Minden gyakornoki helynek más-más növény volt a profilja. Az én munkahelyemen, a Rijlaarsdamban, szabadföldön, üvegházban és fóliasátorban is egyaránt folyt a termesztés. Amíg ott voltam, a következő növényekkel dolgoztam: napraforgó, törökszegfű, sáfrányos szeklice, borzaskata, szarkaláb, buvákfű, sóvirág és kapor. Még most is kapor illata van a cipőmnek… 😀
A vetés előkészítésétől kezdve a gyomláláson át a szedésen keresztül a csokrozásig minden folyamatban részt vettem, úgyhogy ha egyszer lesz egy kertem… 🙂 Rengeteget tanultam kint, s mindenki nagyon kedves és türelmes volt velem. És miután 2 hétig szakadó esőben szedtük a szarkalábat (akkor nyílt, úgyhogy muszáj volt), eljutottam arra a szintre, hogy már egyáltalán nem érdekel, ha esik az eső…
Talán az egyik kedvenc munkahelyi történetem az, amit Fb-on is megosztottam veletek a kis rókalepkéről:
További képek a munkahelyemről:
És a lakótársak… Május végén, amikor kimentem, csak hárman voltunk a házban, júliusra viszont heten lettünk, ami néha terhes volt, de amúgy egy nagyon jó kis társaság jött össze, sőt egyszer a másik házból is átjöttek a többiek látogatóba, illetve mi is mentünk hozzájuk.
Erről jut eszembe, hogy egyszer elmentünk biciklivel Amszterdamba… Összességében nagyon jónak tartom a kerékpáros közlekedést Hollandiában. Az utak szuperek és sokszor még ott is elengedtek az autósok, ahol nem volt elsőbbségem, esőben pedig különösen előzékenyek voltak. De Amszterdamban mindenki megy amerre lát, a gyalogosoknak csak jelzés értékkel számít a rendőrlámpa, és rengeteg biciklis van, nagyon közel mennek egymáshoz, szóval észnél kell lenni. Engem konkrétan elütött egy gyalogos. 😀 Ne kérdezzétek…
Szóval a ház… Nagyon kedveltem a többieket, és sokukkal még ma is tartom a kapcsolatot. A fenti sütiket a búcsúbulira készítettem. Ha te is szeretnéd meglepni a barátaidat vagy a családodat hasonló finomsággal, akkor kattints ide a receptért. Életem csokrát pedig az egyik lakótársamtól kaptam, aki liliomokkal dolgozott, illetve dolgozik a mai napig. Azt hiszem ezt nehéz lesz überelni.
Ennyit szántam bevezetésnek, lesz még mindenféle kertészet, tőzsde, virágpiac, botanikus kert, labor… Meg még ami maradt. 🙂
| Original content here is published under these license terms: | ||
| License Type: | Read Only | |
| Abstract: | You may read the original content in the context in which it is published (at this web address). No other copying or use is permitted without written agreement from the author. | |