Orchideák, vírusok

Korábban már írtam a lepkeorchidea betegségeiről, ezt a Phalaenopsis – A leggyakoribb gondozási hibák című bejegyzésben olvashatjátok. A mai írás az orchideákat érintő vírusfertőzésekről fog szólni. Ha bárkinek van a témával kapcsolatos jó minőségű fényképe, amit közkinccsé tenne, azt szívesen fogadom e-mailben, ugyanitt kérdezhettek is, vagy küldhettek használható szakirodalmat a vírusfertőzésekkel kapcsolatban.

CaCV fertőzés lepkeorchideán
Kép forrása

Az orchideáknak több, mint 30 fajta vírusos megbetegedése ismert. Ezek egy része csak orchideákra, a többi más növényekre is terjed. (Írásom csak az orchideák tükrében foglalkozik a vírusokkal.) Ijesztő lehet ez a szám, de a vírusok többsége nem jelent komolyabb problémát. Főként a két legelterjedtebb vírus, a Cymbidium mozaik vírus és az Odontoglossum gyűrűsfoltosság vírus okoz fejtörést a kertészeknek. Őszinte leszek: én még egy vírusos megbetegedéssel sem találkoztam orchideán – aminek nagyon örülök – így a leírás elkészítésekor csakis és kizárólag internetes forrásokra támaszkodtam, melyek felsorolását a cikk végén találjátok.

I. Hengeres alakú vírusok

1. Tobamovirus nemzetség

a) Odontoglossum gyűrűsfoltosság vírus (Odontoglossum ringspot virus, röviden: ORSV)
  • Terjedése: vágóeszközzel, szaporítóanyaggal, nincs ismert vírusvektora.
  • Tünetei: foltok a levélen és színes csíkok a virágon. Gyakran előfordul, hogy az ORSV mellett  az orchidea Cymbidium mozaik vírussal is megfertőződik, ekkor barna nekrotikus (elhalásos) csíkok jelennek meg rajta, ill. kiszámíthatatlan szín- és formabeli változásokat eredményez a növényen, ha mindkét vírus jelen van.
ORSV-vel és CMV-vel fertőzött Reed-Stem Epidendrum
    • A Cymbidium mozaik vírus után talán az egyik leggyakoribb orchideákat érintő vírus. Meglehetősen ellenálló, hisz a 95°C-os hőkezelést is túlélheti, valamint laboratóriumi (ún. “in vitro”) körülmények közt akár 10 évig is életképes. Kutatók tanulmányoztak egy, az ORSV-vel fertőzött, brazíliai csónakorchidea ültetvényt, s azt állapították meg, hogy az egy évesnél fiatalabb növényekben nem volt kimutatható a vírus, az 1-2 éves egyedeknek a csak a 3,7%-át, míg a 2-4 éves orchideáknak a 61,4%-át fertőzte meg a betegség. Érdekesség, hogy a kertészet elkülönített részén nevelt anyanövények (ezek 1 év felettiek voltak) alig fertőződtek meg, mindössze 1,1%-ukat érintette a vírus. A fentiekből a kutatók arra következtettek, hogy az idősebb növények fogékonyabbak a betegségekre, s bár a vírus könnyen terjed, kis elővigyázatossággal megelőzhető.
    ORSV-vel fertőzött Cattleya deckeri
    Kép forrása

    • Megelőzése: szappanos kézmosás, eldobható gumikesztyű használata átültetésnél, szerszámok, virágcserepek és  alátétek fertőtlenítése. Nagyobb kertészetben érdemes megfontolni az eldobható eszközök használatát. A fertőtlenítést végezhetjük 5%-os nátrium-trifoszfát vagy 2%-os hipó (nátrium hipoklorit) oldattal. Hőkezelés módja: 1 órán keresztül legalább 132°C, vagy az eszközünket  mártsuk alkoholba és néhány másodpercre tartsuk nyílt lángba. Az eszközöket minden növény után fertőtleníteni kell! A fertőzés elkerülése érdekében az ültetőközeget nem szabad újra felhasználni. A fertőzött növények magjaiból kikelt orchideák többnyire egészségesek voltak, ezért azt feltételezik, hogy  magokon keresztül ez a vírus nem terjed tovább az utódokra. 

    b) Dohány mozaik vírus – orchidea törzs (Tobacco mosaic virus – orchid strain, röviden: TMV-O)

    • Tünetei: klorózis (a klorofill lebomlik és a levél megsárgul), nekrózis (a sejtek elhalása).
    • A vírus élettani hatása nagyjából annyi, hogy gátolja a növényt a CAM-anyagcsere folyamatban, így visszaveti azt a növekedésben. Az alábbi képen jól látható, hogy mennyi megjelenési formája lehet egy vírusnak:
    • Orchideák körében a harmadik leggyakoribb vírus.
    TMV-O fertőzés Odontoglossum epidendroides orchideán
    Kép forrása

    2. Potexvirus nemzetség

    a) Cymbidium mozaik vírus (Cymbidium mosaic virus, röviden: CyMV)
    • Tünetei: elsőként hosszanti sárga csíkok jelennek meg a levélen, majd jellegzetes mozaikfoltosság (szabálytalan megjelenésű klorotikus és/vagy nekrotikus elváltozások) figyelhető meg. Előfordulhat, hogy egy növény tünetmentes, de ennek ellenére is képes arra, hogy megfertőzzön más egyedeket. (Feltételezem, hogy ez a többi vírusra is igaz.)
    CyMV lepkeorchideán
    Kép forrása
    • Terjedése: vágóeszközzel, szaporítóanyaggal, nincs ismert vírusvektora.
    • Ahogy már fentebb is írtam, a legelterjedtebb orchideákat fertőző vírus, ezért ha mozaikos foltossággal találkozunk, joggal gyanakodhatunk erre a megbetegedésre. 
    • Megelőzése: az ORSV-nál leírt fertőtlenítési módszerekkel.
    CyMV és ORSV fertőzésre pozitív Phalaenopsis aphrodite var. formosana ‘variegata’ orchidea
    Kép forrása
    • Egy kutatás során, mely a vírusos megbetegedések tüneteire irányult, két Cymbidium kultúrát oltottak be CyMV-sal és ORSV-sal. Az orchideák egy részét külön-külön, a többit pedig mindkét vírussal beoltották. Az ORSV fertőzések aránya 70%-os volt, de a beteg orchideák csak ritkán produkáltak jellegzetes, könnyen felismerhető tüneteket. Ugyanakkor a CyMV-sal fertőzött növények kevesebben voltak (20%), de mindig megjelentek rajtuk vagy a klorotikus csíkok, vagy a jellegzetes, mozaik szerű elváltozások. Mindkét vírus visszaveti az orchideákat a növekedésben, s a CyMV jóval súlyosabb az ORSV-nél.



    3. Tobravirus nemzetség

    a) Dohány rattle vírus (Tobacco rattle virus, röviden: TRV)

    • Tünetei: jellegzetes mozaikos foltok.
    • Terjedése: vírusvektora a fonálféreg (Trichodorus és Paratrichodorus fajok)
    • Ukrajnában fedezték fel, hogy a természetben  az orchideákat is megfertőzi.

    4. Potyvirus nemzetség

    a) Bab sárga mozaik vírus (Bean yellow mosaic virus – BYMV)

    • Tünetei: érkivilágosodás, sárga mozaikfoltosodás
    • Terjedése (pillangósoknál): pollennel, maggal, vírusvektora: levéltetű.
    BYMV fertőzés bab levelén
    Kép forrása

    • Megelőzése (pillangósoknál): ellenálló fajták telepítése, vírusmentes szaporítóanyag, levéltetvek elleni vegyszeres védekezés.
    • Tipikusan a pillagós virágúak megbetegedése, de orchideákat is megfertőzhet. Ezt szintén Ukrajnában figyelték meg, vadonnövő orchideák esetében.

    b) Dendrobium mozaik vírus (Dendrobium mosaic virus, röviden: DenMV)

    • Tünetei: mozaikos foltosság.
    • Gazdanövények: Dendrobium sp.
    DenMV fertőzés Dendrobium phalaenopsis orchideán
    Kép forrása

    c) Here sárga erűség vírus (Clover yellow vein virus, röviden: CYVV)

    • Tünetei (dísznövényeknél): a leveleken klorotikus és/vagy nekrotikus elváltozások, barna, elhalt levélszél és/vagy szár.
    • Főként a hüvelyeseket fertőzi meg, dísznövénykertészetekben pl. Calanthe orchideánál, Gentiana és Limonium fajoknál találkoztak a betegséggel, mely elhalásos tünetekkel járt (barna levélszél, szár).

    d) Tarlórépa mozaik vírus (Turnip mosaic virus, röviden: TuMV)

    • Tünetei: érkivilágosodás majd mozaikfoltosodás, kinövések, levéltorzulás.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a levéltetű
    • Tajvanon csak egy esetben mutatták ki orchideában, más országokról nincs információm.
      TuMV fertőzés lepkeorchideán
      Kép forrása

    • Megjegyzés: túlzott tápoldatozás is okozhat a képen láthatóhoz hasonló levéltorzulást, amivel könnyen össze lehet keverni. Mivel ez egy meglehetősen ritka vírus orchideák körében, érdemes inkább a helytelen műtrágyázásra gyanakodni, ha ilyen tüneteket tapasztalunk.

    e) Vanília mozaik vírus (Vanilla mosaic virus, röviden: VaMV)
    • Tünetei: mozaikfoltosság.
    • Terjedése: vírusvektora a levéltetű.
    • Gazdanövények: Vanilla sp.
    • Két törzsét sikerült kimutatni tahiti vaníliából (Vanilla tahitensis), ezek a Cook Islands (VanMV-CI) és French Polynesia (VanMV-FP) vírusok.
    f) Phalaenopsis klorotikus foltosság vírus (Phalaenopsis chlorotic spot virus rövidítése: PhCSV ill. CaCV-Ph)
    • Tünetei: klorotikus foltok a levélen.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a levéltetű.
    • A vírus önálló faji státusza megerősítést igényel.

    5. Closterovirus nemzetség

    a) Dendrobium érnekrózis vírus (Dendrobium vein necrosis virus, röviden: DVMV)
    • Tünetei: érnekrózis a leveleken, a szirmokon és a csészeleveleken.
    • Fogékony faj: Dendrobium phalaenopsis.
    • Elsőként 1977-ben mutatták ki Dendrobium phalaenopsis orchideákban, Lesemannban, Németországban. Nincs bizonyíték arra, hogy elterjedt Németországban, eddig csak két üvegházi kultúrában figyelték meg.

    II. Gömb alakú vírusok

    1. Tombusvirus nemzetség


    a) Cymbidium gyűrűsfoltosság vírus (Cymbidium ringspot virus, röviden: CyRSV)

    • Tünetei: enyhe, kör alakú klorózis, ami terjed, végül a levél bebarnul és elhal.
    • Terjedése: a fertőzött egyedek a gyökereiken keresztül képesek megfertőzni más, egészséges növényeket és a termesztőközeget.
    • Nagy-Britanniában mutatták ki Cymbidium orchideákban és fehér lóherében (Trifolium repens). Bár erősen fertőző vírus, nem terjedt el.

    2. Carmovirus nemzetség

    a) Szegfű foltosság vírus (Carnation mottle virus, röviden: CarMV)

    • Tünetei: klorotikus gyűrűk.
    • 2003-ban észlelték elsőként a vírus jelentét 2 db lepkeorchideában, Tajvanon. 2004. és 2007. között további 280 esetben mutatták ki a vírust ELISA teszttel Phalaenopsisokban.
    • Laboratóriumi (ún. “in vitro”) körülmények közt nagyon ellenálló vírus és még lamináris áramlású fülkéket is megfertőzheti. (Ilyen fülkékben állítják elő a szaporítóanyagot, ezek az ún. steril boxok.) 
    CarMV-Ph fertőzés lepkeorchideán
    Kép forrása

    3. Cucumovirus nemzetség

    a) Uborka mozaik vírus (Cucumber mosaic virus, röviden: CMV)

    • Tünetei: sárga csíkok a levélen.
    • Terjedése: mechanikusan, vírusvektora a levéltetű.
    • Szabad földön nevel orchideáknál gyakoribb.

    4. Nepovirus nemzetség

    a) Paradicsom gyűrűfoltosság vírus (Tomato ringspot virus, röviden: TomRSV)

    • Tünetei: gazdanövényenként változik.
    • Terjedése: vetőmaggal, vírusvektora a fonálféreg (Xiphinema americanum).
    • A témához kapcsolódóan csak annyit találtam róla, hogy Puerto Ricóban fertőzött meg orchideákat.

    5. Tospovirus nemzetség

    a) Paradicsom foltos hervadás vírus (Tomato spotted wilt virus, röviden: TSWV)

    • Tünetei: klorotikus, nekrotikus foltok.
    • Eddig 2006 októberében és 2007 januárjában mutatták ki lepkeorchideákban, Floridában.
    TSWV lepkeorchideán
    Kép forrása

    b) Impatiens nekrotikus foltosság vírus (Impatiens necrotic spot virus, röviden: INSV)

    • Tünetei pl.: hervadás, satnyulás, gyenge virágzás, különböző, pl. gyűrűfoltok a levélen, stb. Sokféle ismertetőjele van, megjelenése pl. attól függ, hogy melyik évszakban támad a vírus, vagy milyen idős a növény, stb. 
    • Széles körben elterjedt betegség, főleg üvegházi kultúrákat fertőz. Orchideák mellett más növényeket is megtámad, pl. begóniát, szegfűt, krizantémot, dáliát, muskátlit, kardvirágot, nebáncsvirágot, nárciszt, petúniát, stb.
    c) Paprika klorózis vírus (Capsicum chlorosis virus, röviden: CaCV)
    • Tünetei: klorotikus gyűrűfoltosság a levélen.
    • Terjedése: mechanikai úton, vírusvektora a tripsz.

    CaCV fertőzés lepkeorchideán
    Kép forrása

    6. Gazdátlan vírusok

    a) Orchid fleck virus (röviden: OFV)

    • Tünetei: klorotikus foltok a levélen.
    • Elsőként Japánban jelent meg, majd kimutatták Brazíliában, az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Ausztráliában is.
    OFV fertőzés Cymbidium orchideán
    Kép forrása

    III. Összegzés

    Jobb félni, mint megijedni, de az esetek nagy részében nem a vírusok a felelősek az orchideákon megfigyelt elváltozásokért (legalábbis én ezt tapasztalom, amikor megkerestek engem). Lassan egy éves lesz a blog, rengeteg levelet kapok, és még nem láttam olyan képet tőletek, amire rá tudtam volna mondani, hogy vírusos megbetegedés. A legtöbb elváltozást a bakteriális és a gombás fertőzések okozzák, sőt előfordul, hogy egy szokatlan külsejű, pl. egy foltos levelű lepkeorchidea téveszt meg valakit.

    A napégéstől is sokan pánikba esnek. Bár van olyan vírusfertőzés, amelyik nagyon hasonlít a napgégésre (hisz a napégés és a vírusok is szövetelhalást okoznak), a napégéses felület nem változik (legfeljebb akkor, ha visszatesszük szegény orchideát a napra és tovább süttetjük), míg a vírusos megbetegedés terjed, alakjában, színében, mélységében változik. Az én megégett orchideáim kb. egy év után dobták le a beteg levelet, nem kezdtek azonnal sárgulni-száradni.

    A vírusos megbetegedések elsősorban kertészetekben okoznak problémát, ahol sok növény van összezsúfolva. A vírusfertőzött növényeket megsemmisítik és nem értékesítik. Tény, hogy egészségesnek tűnő orchideák is magukban hordozhatják valamelyik vírust, de a kertészetekben tudják tesztelni a növényeket – ha valami, pl. 1-2 beteg növény okot ad a féleremre. A vírusokat különböző tesztekkel, pl. ELISA-val (Enzyme linked immuno-sorbent assay) vagy RT-PCR-rel lehet kimutatni.

    Csónakorchideák megsemmisítése OFV fertőzés miatt
    Kép forrása

    Ha a fenti leírás tükrében, meggyőződtél arról, hogy az orchideádat vírus fertőzte meg, a legjobb megsemmisíteni, vagyis elégetni a növényt. Minden más eszközt, felületet, amivel érintkezhetett, fertőtleníteni kell, s védekezni kell a vírust terjesztő kártevők ellen (pl. tetvek, fonalférgek, stb.) Így elkerülhető, hogy más orchideák is megfertőződjenek. A megmaradt, egészségesnek tűnő növényeket karanténban kell tartani, s nem szabad eladni vagy elajándékozni.

    A legegyszerűbben úgy előzhetjük meg a vírusos megbetegedéseket, hogy nem veszünk fertőzött és/vagy legyengült, beteg növényt, betartjuk az alapvető higiénés szabályokat (nem csak az orchideák esetében, hanem a többi növényüknél is), az orchideáinkat a lehető legmegfelelőbben gondozzuk, hogy szépek, egészségesek és ellenállóak legyenek, valamint a növényeinket nem zsúfoljuk be kis helyre.

    IV. Források

    Bridget KELLY, How to Check for the Cymbidium Mosaic Virus,
    [2013. március 22.]

    C. A. BAKER, D. DAVISON,  L. JONES, Impatiens necrotic spot virus and Tomato spotted wilt virus Diagnosed in Phalaenopsis Orchids from Two Florida Nurseries,
    [2013. március 22.]

    Ching-An CHANG Dr., Orchid virus diseases in Taiwan and their control strategies, 
    [2013. március 22.]

    Cymbidium ringspot virus, Description of Plant Virusis, 
    [2013. március 22.]

    CYVV (Clover yellow vein virus), Plantwise Knowledge Bank, 
    [2013. március 22.]

    dr. HORVÁTH József – dr. GÁBORJÁNYI Richard,  Növényvírusok és virológiai vizsgálati módszerek,
    [2013. március 18.]

    Impatiens necrotic spot virus
    [2013. április 2.] 

    Juliana FREITAS-ASTÚRA, Orchid Viruses
    [2013. március 22.]

    K. FARREYROL, M. N. PEARSON, M. GRISONI, D. COHEN, D. BECK, Vanilla mosaic virus isolates from French Polynesia and the Cook Islands are Dasheen mosaic virus strains that exclusively infect vanilla, 
    [2013. március 25.]

    KOROTIEIEVA HV, POLISHCHUK VP, Viruses of orchids of the natural flora in Ukraine,
    Loren BATCHMAN, Detecting Virus in Orchids,
    [2013. március 25.]
    Maria Luisa IZAGUIRRE-MAYORAL, Rafaela C. De UZCATEGUI, O. CARBALLO, Crassulacean Acid Metabolism in Two Species of Orchids Infected by Tobacco Mosaic Virus-orchid Strain and/or Cymbidium Mosaic Virus,
    [2013. március 18.]
    M. N. PEARSON, J. S. COLE, The Effects of Cymbidium Mosaic Virus and Odontoglossum Ringspot Virus on the Growth of Cymbidium Orchids,
    [2013. március 18.]
    Plant Viruses Online, http://pvo.bio-mirror.cn/
    TÓTH Endre, A növényvírusok elnevezéséről. In = Magyar Orvosi Nyelv, 2004, 2:6-31

    Tsuneo IKEDO Dr., Diseases, Pests and Chemicals of Phalaenopsis Species,
    [2013. március 18.]
    Q. ZHANG, First Report of Impatiens necrotic spot virus Infecting Phalaenopsis and Dendrobium Orchids in Yunnan Province, China,
    [2013. március 21.]
    You-Xiu ZHENG, Ching-Chung CHEN, Chia-Jin YANG, Shyi-Dong YEH, Fuh-Jyh JAN, Identification and characterization of a tospovirus causing chlorotic ringspots on Phalaenopsis orchids, 
    [2013. március 21.]
    You-Xiu ZHENG, Ching-Chung CHEN, Fuh-Jyh JAN, First Report of Carnation mottle virus in Phalaenopsis Orchids, 
    [2013. március 21.]

    Mit esznek a muslincák a szobanövényeken?

    Sok ehhez hasonló kérdést kaptam a tél folyamán, a válasz pedig nagyon egyszerű: semmit. De akkor mi az a picike repkedő, fekete akármi a cserepek környékén és mi bajt okozhat, azon kívül, hogy kellemetlen? A kérdés érthető és mivel sokaknak problémát okoz az említett “muslinca”, úgy döntöttem, hogy szánok rá egy cikket.

    Ez a muslincára emlékeztető, pár milliméteres repkedő rovar a tőzeglégy. Ahogy a neve is utal rá, szereti a tőzeget, ezért tőzeggel kevert földdel kerülhet be a lakásba – új cserepes növény, vagy virágföld formájában. A tőzeglégy lárvája a talajban él és korhadó növényi részekkel táplálkozik. Ez még nem is lenne baj, de ha elszaporodnak akkor az ép gyökereket is kikezdik, ill. ha valaki azt tapasztalja, hogy sok tőzeglégy van a virágcserepek környékén és az elvetett magok minden odaadás ellenére sem óhajtanak kikelni, akkor a lárvák megcsócsálták a magokat is, ami sajnos gyakran elfordul.

    Tőzeglégy egy fiatal Vénusz légycsapóján
    Saját felvétel

    A lárvák nagyon szeretik a nedves közeget, ezért aki hajlamos túlöntözni a növényeit, az gyakrabban találkozhat ezzel a problémával. A tőzeglégy ellen több módon is védekezhetünk, a legfontosabb a megelőzés, vagyis ne locsoljuk túl a növényeinket (természetesen, ha mocsári növényekről van szó, ezt nem tehetjük meg) és ne vegyünk fertőzött virágokat. Mindig érdemes alaposan körbenézni a cserepes növényeket, mielőtt megvesszük valamelyiket. Ha sok tőzeglegyet látunk, akkor inkább hagyjuk a növényt a polcon, szerezzük be máshonnan, mert ha ennyire szembeötlő a fertőzés, akkor már komoly gondok lehetnek a virág gyökérzetével. Természetesen minden elővigyázatosság ellenére hazavihetünk egy fertőzött növényt, vagy kaphatunk egyet ajándékba, úgyhogy ez nem ad teljes védelmet a kártevő ellen, de érdemes odafigyelni arra, hogy mit vásárolunk.

    Szintén fontos, hogy az ültetéshez használt virágföld ne legyen fertőzött. Ezt sajnos a vásárláskor nem tudjuk ellenőrizni, ezért különösen a magvetéshez és a palánták neveléséhez használt földet érdemes fertőtleníteni. Ennek a bio változata a hőkezelés, ami jól alkalmazható akkor, ha csak néhány liter földre van szükségünk. A virágföldet öntsük bele egy nagyobb tepsibe, locsoljuk meg és tegyük 30 percre a 95°C-os sütőbe. Ezzel az eljárással nem csak a tőzeglégy lárváitól, de a gyommagvaktól és a gombáktól is megkíméljük magunkat. A kezelés után várjuk meg, hogy a föld szobamérsékletűre hűljön és csak utána használjuk fel. Nagyobb mennyiségű föld esetén, ill. kerti talaj kezelésére lehet kapni különböző talajfertőtlenítő szereket, de ezek használatát beltéren nem javaslom.

    Tőzeglégy
    Saját felvétel
    A kifejlett legyeket összefogdoshatjuk, vagy lefújhatjuk rovarölő szerrel (legyek ellenivel), de a lárvákat ez nem pusztítja el, így számíthatunk arra, hogy újabb és újabb legyek jelennek meg. Komolyabb fertőzés esetén érdemes megfontolni a növények átültetését vagy a vegyszeres kezelést. Átültetéskor nagyon figyeljünk arra, hogy a fertőzött földből ne kerüljön az új cserépbe. Ezt úgy érhetjük el, ha minél több virágföldet távolítunk el a növény gyökérzetéről, majd néhány órára áztassuk langyos vízbe. Értelemszerűen ez fiatal, érzékeny növényeknél nem járható út és nem is nyújt 100%-osan védelmet a későbbiek során, hisz néhány túlélő lárvából újabb “invázióra” számíthatunk.

    Permetszerek közül gyakorlatilag bármi megfelel, ami rágó kártevők ellen használatos. Én pl. Actara-t szoktam használni, de Karate vagy Mospilan is tökéletes. Tőzeglégy ellen nem permetezni kell, hanem a megfelelően hígított vegyszerrel kell beöntözni a növényt és általában (a fertőzés mértékétől függően) egy-két alkalommal  7-10 naponta meg kell ismételni a kezelést.


    Mindig kövessük a csomagoláson található utasításokat, beltéren ne végezzük a kezeléseket és a maradék permetet sose öntsük az ivóvízhálózatba!

    A fenti szerek mind szabadforgalmúak és gazdaboltokban kaphatók.

    Segítség, lyukas az orchideám!

    Ebben az esetben addig örüljünk, amíg csak lyukas az orchidea levele és nem rágta le valaki tövig – a virágokkal együtt… Az apró lyukakat egy hívatlan vendég okozza, aki nagyon szereti a hasát, no meg a sört! Természetesen a csigáról beszélek. Több bejegyzésben is említettem már, hogy a csigák (a meztelenek és a házasak egyaránt) imádják megcsócsálni az orchideákat, de nem írtam erről bővebben, így aki nem ismeri a csigarágást, az értetlenül állhat a jelenség előtt. 

    Csigarágás lepkeorchideán
    Kép forrása

    A csigarágást nagyon könnyű felismerni, mert a rovaroktól eltérően nem (csak) a levelek szélét rágják meg, hanem ahogy csúsznak a levélen, úgy harapdálják meg azt. Sajnos, ha pechünk van és egy nagyobb csigának megtetszik az egyik orchideánk, képes tövig is lerágni az egész növényt. Viszont az apró lyukakat egészen pici csigák okozzák, amiket valószínűleg észre sem veszünk addig, amíg célirányosan nem keressük őket akció közben. Ezek a kicsi csigák nem feltétlenül a kertből kerülnek rá az orchideákra, sokkal gyakoribb, hogy potyautasként hazaviszünk néhányat egy új növénnyel. Ha nem foglalkozunk a jelenséggel, mert pl. azt hisszük, hogy mechanikai jellegű sérülés van a levélen, akkor néhány hónap alatt könnyedén megfertőződhet az otthoni állomány.
    Ezt az apró csigát egy Dendrobium nobile-n találtam
    Saját gyűjtemény

    Mivel a csigamérgek többnyire elég erősek – és nem arra lettek kitalálva, hogy cserepekben, tehát kis felületen, relatíve kevés és apró méretű csigát irtsunk vele -, használatukat egyáltalán nem javaslom kis mennyiségben se! A legegyszerűbb felkutatni és likvidálni az ellenséget. Erre a legalkalmasabb módszer: öntözés után, sötétben, zseblámpával a kézben kell keresgélni a hívatlan vendégeket. Ez egy-két orchidea esetén még tökéletesen működik, de ha több növényről van szó és a kár látványos, akkor érdemes megpróbálni sörcsapdákat helyezni a cserepek közé, valamint más, a kertben már bevált, környezetbarát praktikákat alkalmazni.
    Azoknak pedig, akik szeretnének ihletet meríteni a (meztelen)csigák elleni küzdelemhez, ajánlom Sarah Ford 50 Ways to Kill a Slug (50 mód arra, hogy megölj egy meztelencsigát) című könyvét. Magyarországon sajnos nem kapható, de egy nagyon vicces, ugyanakkor tanulságos kis könyvecske. Megtalálható benne az örök klasszikus sörcsapda mellet még sok más hasznos ötlet is. Mindez humoros megfogalmazásban és vicces képekkel illusztrálva.

    A citrusfélék teleltetése

    A citrusfélék Ázsiából és Ausztráliából származnak, s ennek megfelelő gondozást igényelnek. Télen nagyon fontos a megfelelő teleltetés, mert ennek hiányában a citrusfélék megnyúlnak, letetvesednek és felkopaszodnak. Az alábbi leíráshoz a saját tapasztalataimat használtam fel, ezért leírom, hogy milyen növényeket tartok itthon: van egy fiatal kb. 2-3 éves citromfám (Citrus limon), egy zöldcitromom (Citrus aurantifolia), egy mirtuszlevelű narancsom (Citrus aurantium var. myrtifolia) és egy idősebb, kb. 6-8 éves kumkvátom (Citrus fortunella margarita). Őket egy helyen, egy kb. 10-12 °C-os, világos szobában szoktam pihentetni október elejétől az éjszakai fagyok elmúltáig.
    Virágzó kumkvát
    Saját gyűjtemény

    Általánosan elmondható, hogy a hűvös helyen teleltetett citrusok kevés vizet igényelnek, ezért öntözés előtt mindig győződjünk meg arról, hogy egy kicsit megszikkadt a földjük. Ezt úgy a legegyszerűbb elvégezni, ha az ujjunkat lenyomjuk a cserépbe. Ha még nedvesnek érezzük a föld tetejét (kb. a felső 1 cm-t), halasszuk el az öntözést néhány nappal. Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a virágföld nedvességét, és ne várjuk meg azt, hogy a földlabda elváljon a cserép szélétől, mert akkor már teljesen kiszáradt a növény. Figyeljünk arra is, hogy a citrusfélék érzékenyek a pangó vízre, ezért öntözés után 1-2 órával, öntsük ki a cserépalátétben maradt felesleges öntözővizet. Ahhoz, hogy citrusaink sokáig szépek maradjanak érdemes lágy vízzel öntözni őket és a nyugalmi időszakban is 4 hetente tápoldatozni.
     
    Minden citrusfélének nagyon fontos a természetes fény, ezért minél világosabb telelőhelyet keressünk nekik! Rendszeresen nézzük át a levélzetet, hogy van-e rajta kártevő! Ha találunk néhány tetvet (vagy ragadós a citrusunk levele/környezete), védekezzünk ellenük! Vannak különböző házi praktikák tetvek ellen, mint pl. a szappanos lemosás, a csalántea és társai. Ezek egy erős növénynél megoldást jelenthetnek, különösen akkor, ha hamar felismerjük a bajt. Viszont egy nagyon tetves, legyengült és felkopaszodott növénynél érdemesebb vegyszereket használni, mert ekkor már olyan szintű a probléma hogy máshogy nem tudjuk megoldani. (Sose permetezzünk a lakótérben és a maradék permetet ne öntsük az ivóvízhálózatba! Mindig tartsuk be a permetszer csomagolásán található előírásokat!)
    Tavasszal, teleltetés után, mint minden növényt, a citrusféléket is fokozatosan kell szoktatni a napfényhez, különben megéghetnek!
    Gondozási hibák és jeleik:
    Levélsárgulás: meszes víz, tápanyaghiány, pangó víz.
    Levélhullás: túlságosan meleg, száraz, vagy túl nedves környezet, esetleg huzat, megfázás.
    Levélbarnulás: nagyon alacsony hőmérséklet, pl. éjszakai fagy.
    Tapasztalataim szerint a jó helyen teleltetett növényeket csak a pajzstetvek szokták megtámadni, de meleg és/vagy sötét szobában teleltetett példányoknál levéltetű és takácsatka is előfordulhat.
    További információkat találhattok a Citrusnevelési útmutató honlapon, vagy kérdezhettek e-mailben.

    Szobanövények teleltetése

    Éjszakánként egyre hűvösebb van, s a legtöbben már bemenekítették a szobanövényeket a közelgő fagyok elől. (Aki ezt még nem tette meg, ne várjon vele sokáig!) A következő néhány napban a teleltetéssel kapcsolatos tapasztalataimat szeretném megosztani veletek. Főként olyan növényekről fogok írni, amilyeneket én is nevelek (levéldísznövények, citrusfélék, pálmák, kaktuszok, muskátlik, stb.), de ha van valamilyen különlegesebb növényetek, amihez nem igazán találtok leírást, akkor írjatok e-mailt a hedihobbi[at]gmail[dot]com-ra, hátha tudok segíteni a teleltetésével vagy az általános gondozásával kapcsolatban. Ha sokan kérdeztek ugyanarról a növényről, akkor szívesen írok róla a blogomba is, szóval mindenképp érdemes billentyűzetet ragadni! 🙂

    Panellakók, figyelem!

    Mielőtt elkezdenék külön-külön foglalkozni az egyes növények igényeivel, szeretnék néhány szót írni a teleltetés fontosságáról és az ideális telelőhelyről. Legyen bármilyen növényünk, mindenképp szüksége van téli pihenőre, amit a lehetőségeinktől függően tudunk biztosítani. Télen a legideálisabb helység a növényeinknek egy fűtetlen és világos szoba vagy előtér, ahol nincsenek túlzsúfolva a növények.

    Ez szép és jó, de sokan élnek társasházakban, panellakásokban, akik ezt nem tudják megoldani. Nekik azt javaslom, hogy ha a lépcsőházban teleltetik a növényeiket, nagyon figyeljenek oda az öntözésre és a kártevőkre. A lépcsőházban többnyire nagyon kevés a fény (persze akad néhány szerencsés kivétel), viszont kellően hűvös van. A kaktuszokat (kivéve a leveles kaktuszokat, mint pl. a karácsonyi kaktusz) nyugodtan kitehetjük a lépcsőházba, de egész télen alig öntözzük őket! Ugyanez igaz néhány igénytelenebb levéldísznövényre  (pl. szobai futóka, anyósnyelv, stb.) is, annyi különbséggel, hogy az ő gyökérlabdájuk nem száradhat ki teljesen, de nem is csicsoghatnak a víztől. Ha teljesen kiszárítjuk az ilyen növényeket, akkor elpusztulnak, viszont ha túl sokat öntözzük őket, akkor a hideg és a fényhiány miatt könnyen kirohadnak.

    Vannak viszont olyan növények, mint pl. a pálmák és a citrusfélék, amiket nem érdemes kitenni a lépcsőházba, mert teleltetésükhöz elengedhetetlen a sok-sok fény. Így ők inkább maradjanak a fűtött lakásban, s már ilyenkor, októberben is tegyünk azért, hogy ezeket a növényeket ne támadhassák meg a pajzstetvek. Erről majd részletesebben fogok írni egy ezzel foglalkozó bejegyzésben.

    Néhány tipp télire

    1. Felkészítés


    Teleltetés előtt gondosan nézzük át a növényeinket! Mossuk le róluk a port, töröljük át a cserepeket, ha kártevőt látunk valamelyiken, azonnal védekezzünk ellene, mert nem csak az a virág mehet tönkre, amin észleljük a bajt, hanem azok is, amelyekkel egy helyen teleltetjük a problémás növényt. A beteg növényi részeket vágjuk le, az elszáradt leveleket, virágokat távolítsuk el, mert ezek nagyon jó táptalajt adnak pl. a gombás megbetegedéseknek. Valamint végezzünk egy kisebb nagytakarítást ott, ahova a növényeket visszük. Ha a padló megengedi, akkor mossunk fel fertőtlenítős vízzel, s a virágtartókat, a kaspókat és az alátéteket is tisztítsuk meg!
    Ficus benjamina

    2. Napfény

    Minél világosabb egy növény levele, annál fényigényesebb. Pl. a fikuszok esetében a tarka levelű (Ficus benjamina) jobban szereti a fényt, mint a vastag, sötétebb levelű társa (Ficus elastica). Télen gyengébb a napsütés, így ilyenkor azok a növények is szeretik a világosabb helyet, amelyek egyébként könnyen megégnek a közvetlen napfénytől. Azonban legyünk óvatosak! Kevésbé fényigényes fajokat is tehetünk a déli ablak közelébe, de ne közvetlenül az ablakba, mert napsütéses időben még télen is megéghetnek!

    3. Öntözés

    Minél hűvösebb helyen van egy növény, annál óvatosabban kell öntözni! Az ujjunkat nyomjunk a cserép földjébe, s ha még nedvesnek érezzük, ne locsoljunk. A felső réteg hamarabb kiszárad, így ha az már száraz, a gyökérlabda még épp nedves, tehát ideje a locsolásnak. Ha a virágföld elválik a cseréptől, akkor már nagyon össze van száradva a gyökérlabda és a víz gyorsan átszalad a cserép és a föld közt. Egyrészt ne várjuk meg, hogy ennyire kiszáradjon a növény, de ha mégis így járnánk, akkor alulról öntözzük meg szegényt, hogy a föld meg tudja magát szívni. (Ha marad alatta víz, azt öntsük le, bár ilyenkor inkább többször fel kell tölteni az alátétet, hogy a földlabda ismét átnedvesedjen.) Különösen a tőzeges talajra kell odafigyelni és megtapogatni, mert csontszárazon is nedvesnek tűnhet.

    4. Tápoldatozás

    Télen a növények pihennek, vagy legalább pihenni próbálnak még akkor is, ha fűtött szobában vannak. Ilyenkor nagyon óvatosan bánjunk a tápoldatokkal! Ha sötét, hűvös helyen vannak a virágaink, egyáltalán ne tápoldatozzuk őket! Ha hűvös és világos helyen vannak a növényeink, a többségük akkor is megvan műtrágya nélkül tavaszig. (Természetesen az aktív, virágzó növények kivételt képeznek ez alól, ők nem pihennek, nyugodtan tápoldatozhatjuk őket, hogy szépen virítsanak, de ne essünk túlzásba!) Ha fűtött, világos lakásban vannak a növényeink, akkor is legyünk óvatosak, mert még tápoldatozás nélkül is megnyúlt és gyenge hajtásokat hozhatnak.
    A kaktuszoknak is szükségük van a téli pihenésre!

    5. Fűtés

    A padlófűtés kifejezetten káros a cserepes növényekre, így közvetlenül a padlóra ne tegyük le őket! A fűtőtestből feszálló melegért sem rajonganak a növények, így abba az ablakba, aminél a radiátor van, egyáltalán ne tegyünk növényt. Egyébként is kell egy ablak, amit nyitogathatunk a szellőztetés végett, és mindenkinek jobb, ha ebben az ablakban nincs egy növény se (leverhetjük, megfázhat, állandóan rakosgatni kell, stb.) Ha a fűtött lakásban vannak a növények, párásítsunk! A növényeket lehetőleg egy helyre tegyük, hogy kialakulhasson egy kis mikroklíma körülöttük. Tehetünk közéjük vizes edényeket, spriccelhetjük a leveleiket vízzel, vagy beszerezhetünk egy párásító készüléket. Ha figyelünk erre, sok kártevőtől és indokolatlannak tűnő levélhullástól kímélhetjük meg magunkat.

    6. Mini rózsa – na, azt ne!

    Télen csak “szezonális” virágzó növényt vásároljunk! Pl. orchideát, korallvirágot, hajtatott virághagymákat, cikláment, karácsonyi kaktuszt, stb. Ún. mini rózsát és más nyári virágot még ajándékba se vegyünk, mert csak szenvedni fog (legyengül, ellepik a kártevők, megfertőzheti a többi növényünket, stb.), rosszabb esetben pedig el is pusztulhat. Ha ügyesek vagyunk, kihúzzák tavaszig, de tényleg nem sok örömünk lesz benne. Valentin nap környékén sajnos sok olyan virág kerül forgalomba, ami bár szép, és sokszor akciós is, hosszú távon nem bírja lakások klímáját s a legodaadóbb gondoskodás ellenére is hamar elveszti díszítő értékét.
    Korallvirágok
    Remélem, hogy ez a kis útmutató a segítségetekre lesz, de ha valami gond van, nyugodtan kérdezzetek e-mailben!